Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Paksy Zoltán: Az Istóczy-féle antiszemita mozgalom tevékenysége a Délnyugat-Dunántúlon (1872–1884)

benne főként Délkelet-Európa helyzetét.16 Beszédében felvázolta a probléma meg­oldására kínált javaslatát: „a hajdani zsidó haza visszaállítását Palesztinában". Bár Istóczy nagy horderejű témát vetett föl beszédében, a palesztinai zsidó állam tervének felvetését ezúttal azonban nem kísérte olyan heves sajtóreakció, mint korábbi beszédét. Komolytalannak, nevetséges tervezetnek tartották az ötle­tét, amellyel nem is kell foglalkozni. Folyamatos támadások érték, és a politikai életben elszigetelődött. Ennek példája volt az 1880. január 28-ai parlamenti ülés, amikor Istóczy bejelentette, hogy társadalmi mozgalmat indít: „Magyarországi nemzsidók szövetsége" néven. Megkísérelte felszólalásában a szervezet alapsza­bályát ismertetni, ezt azonban csak a jelenlévő képviselők engedélye mellett tehette meg, mivel az nem tartozott a napirendhez, de a ház nem engedélyezte. Beszédét többször szakította meg nevetés és közbeszólás, s bár támogató kiáltás is hallatszottak, végül ezek látható kisebbségbe kerültek, Istóczy pedig elállt a tervezet ismertetésétől. Istóczy ettől függetlenül megindította az országban az antiszemita agitációt, a nemzsidók szövetsége egyleteinek vidéki szervezése révén. Ez komoly sikereket nem ért el, az országban az antiszemita mozgalom egyelőre nem tudott tömegeket mozgósítani. Ugyancsak 1880-ban látta elérkezettnek az időt ahhoz is, hogy újabb rendsze­res sajtókiadványt jelentessen meg. Ennek első száma 1880 októberében látott napvilágot, s Beköszöntő c. cikkében közölte, hogy ez a lap a két évvel korábban „kellő pártolás hiányában" beszüntetett Jövőnk c. lap folytatása. A lap a „12 rop­hat" címet kapta, amely a havonta történő megjelenésre utalt. Ugyanakkor ezekben az években az országban váratlanul megszaporodtak a zsidóellenes atrocitások, s a zsidókérdés végül 1882/1883-ban a magyar belpoliti­ka legf aj súlyosabb ügye lett. Ezek az események igen jellemzőek voltak vizsgált térségünkben, a Délnyugat-Dunántúlon, illetve az egész Dunántúlon. 1881 októ­berében például Tolnán jelentek meg plakátok, melyek a zsidók kiirtására szó­lították fel a lakosságot.17 1882 májusában a Baranya megyei Némethidason a lakosság „halál a zsidókra" kiáltásokkal támadta meg a helyi izraelitákat és földig rombolt egy házat. A lakosság a zsidókat okolta a falu elszegényedéséért. Júliusban Pápán kezdődtek zavargások, melyek a hónap folyamán kiterjedtek az egész megyére, Ajkán, Bándon és Veszprémben is történtek atrocitások. „A zsi­dók elleni ellenszenv városunkban és vidékünkön mindinkább elkeseredettebbé válik, félni lehet, hogy tettlegességig viszik, hacsak erélyes intézkedések nem történnek a hatóság részéről." - írta az egyébként pártatlan helyi lap, s Pápán és 16 KN 1875-1878. XVIII. kötet, 282-291. p. 1878. június 24. 17Az antiszemita pogromok forrása: www.konfliktuskutato.hu:http://konfliktuskutato.hu/ index.php?option=com_content&view=article&id=135:vervadak-zsidoellenes-zavargasok-atrocitasok- es -pogromok-1881-1885&catid=16:esetek. A letöltés időpontja: 2015. január 20. 228

Next

/
Oldalképek
Tartalom