Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Hudi József: A balatoni fürdőkultúra kialakulása a 18–19. században (1783–1914)
1. sz. táblázat A balatonfi fürdők vendégforgalma 1906-ban Fürdőhely Vendég Kiadó szoba Gyógydíj (korona) állandó kiránduló Alsóörs 100-15040-50 nincs Badacsony80 nincs Balaton-Almádi300 1 K/hét Balatonberény 1000-2000 3000-4000 200 1 К Balatonboglár 800-1000 többezer 380 1-2 К Balaton-F ony ód 600-700 3000-4000 475 2 К Balatonföldvárvillák 4 szálloda 5-40 fillér/nap Balaton-Füred13 [27341 [1965] 1000 felett 6-24 К/idény Balaton-Györökmagánházakban nincs Balatonkeresztúr és Máriatelep 200-30030 nincs Balatonlelle 1000-1500350 1-2 К Balaton-Szántód1-2 szoba nincs Balatonszárszó 400-600150 nincs Balaton-Világos 300-40040-50 nincs Balaton-Zamárdi 200-25060-70 nincs Falu-Szemes 600-700100 nincs Hévíz10 К/idény Keszthely 1000-1500 5000 400-450 nincs Révfülöp 1 szálló, sok szoba villákban, magánházakban14 6 K/idény Siófok 8000-9000600 6-18 K/idény 13 A kiegészítés forrása: Tóth-Bencze 2011. 74. p. 14 Balatonboglár és Révfülöp felvirágzásához a révhazójás is hozzájárult, a vasút hiánya következtében azonban Révfülöp hátrányba került. Révfülöpön 1878-1879-ben jelentek meg az első fürdővendégek, akiket a 18. században épült nagy magtárépületben és magánvillákban tudtak elhelyezni, az étkezést a révház vendéglője biztosította. Fürdőbódék felállításáról, a part fásításáról a révhajózási társulat (a „Rév-Fülöp Boglár Hajózási Társulat") gondoskodott. A társasági élet egymás látogatásából, kirándulásokból állt, a színházat bálok, műkedvelői előadások helyettesítették. Fridrick Ferenc: Fülöpi rév [1881]. Közzéteszi: P. Miklós Tamás. In: Villa Filip XVIII. 2014.12-13. p. 143