Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Molnár András: Balatoni nyarak a reformkorban. Időjárási anomáliák Balatonfüreden, 1831–1847
években.12 1844 nyarának „rendkívül esős, hideg és szeles, általában hirtelen változó" időjárása produkálta a vizsgált időszakban a legtöbb csapadékos napot. Júniusban hét, júliusban tizennégy, augusztusban pedig tizenhárom napon esett, így a csapadékos nyári napok aránya összességében elérte a 37 %-ot. 1843 „rendkívül esős, szeles és hideg" nyarán júniusban és júliusban kilenc-kilenc, augusztusban pedig hét napon esett eső Balatonfüreden, így összességében a nyári napok 27 %-a produkált csapadékot. 1847 júniusában rendkívüli hideg, és „majdnem 14 napig folyvást tartó szél és eső" uralkodott. Júniusban 14 napon volt erős eső, júliusban három napon csekély eső esett, augusztus pedig két-két napon esett erős zápor, illetve csekély eső. A csapadékos nyári napok száma így összességében elérte a 23 %-ot. 1838 változékony júniusában és júliusában tizenegy, illetve hét, augusztusban pedig kettő napon esett (utóbbi napokon csak csekély) eső. Ezen a nyáron összességében viszonylag magas, mintegy 22 %-os volt a csapadékos napok aránya. 1845 rendkívül változékony, „hirtelen hideggel, így szinte hol esőkkel változó" nyara szintén számos csapadékos napot produkált Balatonfüreden. Júniusban kilenc, júliusban nyolc, augusztusban pedig három napon esett, így összességében a nyári napok mintegy 22 %-a volt csapadékos. 1845. június 9- én délután hattól nyolcig nagy felhőszakadás volt a fürdőtelepen, mely iszappal borította be a savanyúvíz-forrást is. 1834-tól 1836-ig szinte folyamatosan a csapadékhiány jellemezte Balatonfüred nyári időjárását: 1834 nyarán rendkívüli meleg és „iszonyú szárazság" uralkodott, 1835 és 1836 nyara pedig közepesen meleg, ám „nagyon is száraz", illetve „szörnyű száraz" volt. (Más forrásból tudjuk, hogy 1835 igen száraz nyarán a Balaton mentén elszáradtak a fák, a vetések pedig elsatnyultak.)13 1836-ban egész nyáron csak hét napon esett csekély eső, villámlás pedig háromszor volt (kétszer eső nélkül, egyszer esővel), így összességében alig érte el a 8 %-ot a csapadékos napok aránya. Ezen a nyáron - a három, egymást követő, rendkívül száraz esztendő miatt - a balatonfüredi „angolkert" fáinak közel kétharmada elszáradt. Az 1838-tól 1847-ig terjedő évtizedben öt, kifejezetten száraz, aszályos nyár volt, ezek közül négy az 1840-es években. 1842-ben „rendkívül száraz és szeles" volt a nyári időjárás Balatonfüreden. Júniusban három, augusztusban pedig kettő napon esett csupán csekély eső, míg júliusban egyáltalán nem esett. Ez volt a vizsgált időszak legszárazabb nyara: ez évben a nyári napok mindössze 5 %-a produkált csapadékot. Hasonlóan kevés csapadék hullott 1841-ben, amikor a „száraz és rendkívüli meleg nyár" júniusban kettő, júliusban négy, augusztusban pedig mindössze egy esős napot produkált, így csupán a nyári napok 8 %-án volt csapadék. Közel ezzel azonos 1839 „felette száraz és meleg" nyarának csapadékmérlege: júniusban három, júliusban egy, augusztusban pedig négy napon volt 12 Lásd a 3. sz. táblázatot! 13 Réthly Antal i. m. II. köt. 1258. p. (Régi magyar megfigyelések.) 118
