Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Kapiller Imre: Kisfaludy Sándor, a badacsonyi közbirtokosok szószólója. Forrásközlés
Kapiller Imre: KISFALUDY SÁNDOR, A BADACSONYI KÖZBIRTOKOSOK SZÓSZÓLÓJA FORRÁSKÖZLÉS Az 1830. június 14-én és az azt követő napokon ülésező Zala vármegyei közgyűlés nem kevesebb, mint 472 ügyet tárgyalt. A tárgysorozatba vett ügyek egy jelentős része nem igényelt közgyűlési döntést, mint a felsőbb hatóságoktól érkezett leíratok, ügyvédi meghatalmazások, a kisebb elegyes költségek kifizetéséről szóló jelentések, más megyéből hozott nemesség igazolások kihirdetése, stb. azonban ezek mellett is mintegy másfélszáz ügyben kellett valamiféle határozatot hozniuk. A döntést nem igénylő ügyek közt is volt olyan, amely rendkívülisége miatt különös érdeklődésre tarthatott számot. Ilyen volt az a MH. által küldött leírat, melyben arról értesítették a vármegyét, hogy „... Ő Császári Királyi felsége a Négrád mezővárosbelieknek a Kákonyai pusztában leendő által költözésre érdemében Ürményi Maximilián K. Biztosnak a N. Tanács által felterjesztett jelentése tekintetében révén a Légrádiaknak szomorú, és további haladékot nem szenvedő helyheztetését, kegyelmessen azt méltóztatott rendelni ..., hogy a már oly régen óhajtott és szorgolt valóságos által költözés a Kákonyai pusztába, jövendőben akármikor szabad légyen...".1 A döntést igénylő ügyek közt volt hat olyan, amely valamilyen módon a zalai erdőket érintette: 1. a badacsonyi közbirtokosok panasza, a hegyen lévő erdő pusztítás ügyében;2 2. a köveskáli-sóstói közbirtokosok sóstói erdőhasználata ügyében beadott panasza;3 3. a ságodi erdőt pusztító Nagy Sándor elleni panasz kivizsgálása;4 4. a mihályfai simaszeri erdő zár alá vétele;5 1 Mura 1814. évi nagy áradása a várost szinte teljesen elpusztította, káruk meghaladta a 130 ezer forintot. A város már ekkor kérvényezte, hogy áttelepülhessen a Mura túloldalán lévő Kákonya és Szentháromság pusztákra, Somogy vármegyére. 1827-ben ismét pusztított az árvíz, ez csak megerősítette a Négrádiakat ebbéli szándékukban. Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára (a továbbiakban MNL ZML) IV. 1/b. 1830. június 14. No. 1590. A két árvízben keletkezett károkról: MNL ZMLIV. 9/1. Árvízkárok összeírása 1814-1827. 2MNL ZML IV. 1/b. 1830. jún. 14. No. 1812. 3 MNL ZML IV. 1/b. 1830. jún. 14. No. 1823. 4 MNL ZML IV. 1/b. 1830. jún. 14. No. 1846. 5 MNL ZML IV. 1/b. 1830. jún. 14. No. 1885. 125