Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Kapiller Imre: Kisfaludy Sándor, a badacsonyi közbirtokosok szószólója. Forrásközlés

5. a tófeji erdők zár alá vétele;6 valamint a dobronyi és csáfordi erdők zár alá vétele.7 Ezen ügyek közt kiemelkedik a sorban elsőként tárgyalt, - s nem csupán a hely (badacsonyi szőlőhegy), hanem az abban szereplő személyek miatt - volt.

A szőlőhegyi közbirtokosok nevében Kisfaludy Sándor8 és Bogyay Lajos9 panaszolta be a csobánci uradalmat, s annak urát Eszterházy Miklós10 herceget, hogy az uradalom elpusztította a hegy tetején lévő közbirtokossági erdőt, ahol a herceg csupán egyike az osztatlan erdő közbirtokosainak. A panaszt tevők ugyan ketten jegyzik a beadványt, azonban minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy az Kisfaludy Sándortól származik.

A közgyűlés, a panasz kivizsgálására egy bizottságot küldött ki, melynek tagjaivá Séllyey Elek másodalispánt, Kisbarnaki Farkas Ferenc, Hertelendy Károly táblabírákat, Malatinszky Ferenc járási alszolgabírót, valamint Fitos Bernárd esküdtet választotta.

A bizottság - az érintett felek értesítése után - szeptember 25-én a helyszínre ment lefolytatni a vizsgálatot.11 A vármegye kiküldöttein kívül jelen voltak a beadványt aláírók, valamint a hozzájuk csatlakozó közbirtokosok, illetve azok képviselői (Gróf Eszterházy Károly képviseletében Mészáros Komáromy Dániel, a gróf devecseri uradalmának ügyésze, valamint Pogát István ispánja; Bezerédj György12 képviseletében Závorszky Antal ispán. A bepanaszolt uradalom képviseletében Lubnitzer József prefectus, Szabó József gyulakeszi ügyész, Trittermere János ispán, Hutter Adám Albert és Tent Antal erdőmesterek jelentek meg. A kiküldöttek idézésére rajtuk kívül jelen voltak még Hámos Ferenc „badacsonyi helység bírája, Hármas János és Sarkanyú Ferenc badacsonyi elöljárók és több oda való lakosok". Miután a deputatió felolvasta a jelenlévők előtt a panaszt tevők beadványát, az uradalom képviselői írásban átadták válaszukat.13 A decla- ratioban az uradalom tagadja a „panaszolkodó urak compossessoratusi jussát",14 valamint több, az uradalom által kihallgatott tanú vallomására hivatkozva,15 az

6 MNL ZML IV. 1/b. 1830. jún. 14. No. 1910.

7MNL ZML IV. 1/b. 1830. jún. 14. No. 1917.

8 Kisfaludy Sándor: Sümeg 1772. szept. 27- Sümeg 1844. okt. 28.

9 Bogyay Lajos: Haláp 1803. jan. 9- Keszthely 1875. dec. 19.

10Eszterházy Miklós hg.: Bécs 1765. dec. 12- Como 1833. nov. 25.

11A bizottság jelentése: MNL ZML IV. 1 /b. 1831. ápr. 18. No. 1190.

12 Bezerédj György: Vámoscsalád 1779-Kissenye 1863. szept. 23.1827-től alnádor, 1829-től a kőszegi kerületi tábla elnöke, Kisfaludy Sándor sógora.

13 MNL ZML IV. 1/b. 1831. ápr. 18. No. 1190. //. jelű melléklet „A Tekéntetes Deputatióhoz Tettes Kisfaludy Sándor és Bogyay Lajos urak által a badacsonyi hegytetőben lévő erdőre nézvést a Tettes Nemes vármegyének bényújtott kérelem levelekre Eő hercegsége részéről bé adott declaratio."

14 Compossessoratusi juss = közbirtokossági jogosultság.

15 A becsatolt tanúkihallgatások: MNL ZML IV. 1/b. 1831. ápr. 18. No. 1190. B; C; D és E jelű mellékletei. Gyulakeszi, Gulács, Káptalan- és Nemestóti, és Tomajban élő nemesek és jobbágyok vallomásai.

126