Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Molnár András: Balatoni nyarak a reformkorban. Időjárási anomáliák Balatonfüreden, 1831–1847
Molnár András: BALATONI NYARAK A REFORMKORBAN IDŐJÁRÁSI ANOMÁLIÁK BALATONFÜREDEN, 1831-1847 A 14. században kezdődött és átmeneti felmelegedésekkel tagolt, úgynevezett „kis jégkorszak" utolsó, jelentősebb lehűlési időszaka a 19. század első évtizedeiben volt Közép-Európában. A Kárpát-medence éghajlatát ekkor alapvetően a hűvös, csapadékos időjárás jellemezte, az 1820-as évektől azonban fokozatosan enyhébbé, ugyanakkor szárazabbá vált a klíma. A nyarak éghajlati karakterét a kettősség jellemezte a 19. század első felében: a nyári felmelegedés enyhe lehűléssel mérséklődött, ugyanakkor erőteljesebben folytatódott a nyarak szárazabbakká válásának a 18. század utolsó harmadában kezdődött trendje. Az 1830-as és 1840-es évek korábbiaknál gyakoribb és tartósabb időjárási anomáliái, különösen az aszályt és éhínséget okozó nyári szárazságok éghajlati-környezeti válságot idéztek elő Magyarországon. E válság közvetlen hatást gyakorolt a mezőgazdaságra, a belőle fakadó gazdasági és társadalmi problémák pedig áttételesen hozzájárulhattak a reformkor politikai változásainak kikényszerítéséhez.1 Mivel Réthly Antal professzor máskülönben rendkívül alapos éghajlat-történeti adattára - „Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1801- 1900-ig" - csak szórványos adatokat tartalmaz a reformkori Zala megyéből, különösen a Balaton környékéről,2 ezért hiánypótló jelentőséggel és egyedülálló forrásértékkel bírnak a balatonfüredi fürdőorvos ismert, ám többségében kiadatlan, és e szempontból eddig még nem hasznosított, 1848 előtti jelentései.3 A fürdőorvosi jelentések rögzítik a Balatonfüreden mért és megfigyelt nyári időjárási anomáliákat, és leírják azok természeti, környezeti következményeit is. Tanulmányomban e jelentések meteorológiai adatait elemezve igyekszem bemutatni a Balatonfüreden 1831 és 1847 között tapasztalt hőmérsékleti és csapadék anomáliákat, valamint azoknak a Balatonra és környezetére gyakorolt hatását.4 1 Rácz Lajos: Magyarország éghajlattörténete az újkor idején. Szeged, 2001. 229-239. p.; Rácz Lajos: Az 1830-as évek éghajlati-környezeti válsága Magyarországon. In: Korall. Társadalomtörténeti folyóirat 31. 9. évf. 2008. április. 132-160. p. 2 Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1801-1900-ig. I. köt. Budapest, 1998. 296-478. p. 3Hudi József: A balatonfüredi fürdőorvos jelentése 1832-ből. In: Zalai történeti tanulmányok 2009. (Zalai Gyűjtemény 67.) (Szerk. Paksy Zoltán) Zalaegerszeg, 2009.121-130. p. 4Dr. Adler József balatonfüredi fürdőorvos éves jelentései: 1831: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) C 66. Helytartótanácsi levéltár. Departamentum Sanitatis. (C 66. Dep. San.) Fons 7. Nr. 2. (Másolatát Lichtneckert András bocsátotta rendelkezésemre, amiért neki ezúton is 112
