Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Molnár András: Balatoni nyarak a reformkorban. Időjárási anomáliák Balatonfüreden, 1831–1847

A Balaton térségében - jelenlegi ismereteink szerint - dr. Adler József balatonfüredi fürdőorvos végezte 1822-től 1847-ig az első meteorológiai megfigyeléseket és méréseket.5 A pesti egyetem orvosi fakultásának tanára, akit 1819. szeptember 20-án nevezték ki a Balatonfüreden létesített fürdőtelep főorvosává, 1821-ben azt az utasítást kapta, hogy évi rendszerességgel tegyen jelentést a balatonfüredi fürdő „természeti és orvosi" állapotáról. Dr. Adler 1823 és 1847 között Zala vármegye közgyűlésének közvetítésével juttatta el jelentéseit a helytartótanácshoz, és azokban beszámolt többek között a nyári hónapokban Balatonfüreden végzett időjárási megfigyeléseinek és méréseinek eredményeiről, valamint az időjárásnak a fürdőidényre gyakorolt hatásáról is.6

A fürdőorvos jelentései évente a következő meteorológiai adatokat rögzítették: a nyár időjárási karakterének egy-két mondatos jellemzése, a levegő hőmérséklete havi bontásban, fokonként összesítve (fokonként a napok száma), a legmelegebb (és néhány alkalommal a leghűvösebb) nyári napok naptári megnevezése, havonta az esős napok száma (csak 1838 és 1847 között, alkalmanként a csapadék intenzitásával), a Balaton vízszintjének éves emelkedése vagy csökkenése, a Balaton vízének hőmérséklete (a levegő hőmérsékletéhez hasonló módon), a legmelegebb vízhőmérsékletű napok megnevezése. Adler a levegő és a víz hőmérsékletének mérésére Reaumur-skálájú hőmérőt használt. (1 °Ré = 1,25 °C.) Méréseit nem kifejezetten tudományos céllal végezte, azok alapvetően a fürdővendégek napi, praktikus tájékoztatását szolgálták,7 amint az a korabeli beszámolókból kiderül. A Regélő írta 1839-ben a balatonfüredi hidegfürdő (a Balatonra épített fürdőkabinok) jellemzése kapcsán: „Fürdés ideje alatt a fürdőorvos mindennap reggel 10

köszönetét mondok!); 1832: Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára (MNL ZML) Zala vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Közgyűlési iratok (kgy. ir.) 1833:501. (Közli: Hudi József i. m. 127-130. p.); 1833: MNL ZML kgy. ir. 1834:375.; 1834: MNL ZML kgy. ir. 1835:120.; 1835: MNL ZML kgy. ir. 1836:582.; 1836: MNL ZML kgy. ir. 1837:126.; 1837: ebből az évből nem került elő a fürdőorvosi jelentés; 1838: MNL ZML kgy. ir. 1839:703.; 1839: MNL ZML kgy. ir. 1840:125.; 1840: MNL ZML kgy. ir. 1841:179.; 1841: MNL ZML kgy. ir. 1842:730.; 1842: MNL ZML kgy. ir. 1843:3007.; 1843: MNL ZML kgy. ir. 1844:157.; 1844: MNL ZML kgy. ir. 1845:779.; 1845: MNL ZML kgy. ir,1845:4607.; 1846: MNL OL C 66. Dep. San. Fons 7. Nr. 2.; 1847: MNL ZML kgy. ir. 1848:513. A továbbiakban e forrásokat idézem és elemzem, külön hivatkozás nélkül.

5 Ebben az időszakban - 1835 októberétől 1836 decemberéig - csupán a Balaton tágabb térségében, a Fejér megyei Mezőkomáromban, a Sió-csatorna mellett, Siófoktól délkeletre végzett rendszeres időjárási méréseket és megfigyeléseket Hódosi Karácsony Antal földbirtokos. Feljegyzéseit közli: Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1801-1900-ig. II. köt. Budapest, 1999. 976-1008. p.

6 Hudi József i. m. 122-123. p.

7Vö. Lichtneckert András: A balatonfüredi savanyúvízi gyógyfürdő története az alapítástól az államosításig. Balatonfüred, 2013.115. p.

113