Hermann Róbert: Választási küzdelmek a reformkori Zala megyében (1834 -1847) - Zalai gyűjtemény 79. (Zalaegerszeg, 2015)
Bevezetés - Zala vármegye országgyűlési követválasztásai és tisztújításai, 1834–1847
BEVEZETÉS Zala vármegye országgyűlési követválasztásai és tisztújításai, 1834-1847 A Zala vármegyét irányító, önkormányzati tisztségeket viselő helyi politikusok az 1820-as évek elején szembefordultak a Magyarországot rendeleti úton kormányzó bécsi abszolutizmussal, megtagadták a törvényhozás hozzájárulása nélkül elrendelt adófizetést és katonai újoncozást. A vármegye tisztségviselőinek rendi ellenállását sikerült ugyan letörni katonai karhatalom segítségével, a kormányzat azonban elveszítette Zala megye politikai elitjének bizalmát. Az udvar érdekeit maradéktalanul kiszolgáló aulikus főispáni helyettes távozni kényszerült a vármegye éléről, helyét szabadabb gondolkodású adminisztrátor vette át.1 Zala vármegye országgyűlési követei 1825-től 1832-ig a rendi alkotmány helyre- állítását, valamint a törvényeken ejtett sérelmek orvoslását követelő utasításokkal érkeztek a pozsonyi diétára: 1825-ben Szegedy Ferenc cs. kir. kamarás (korábbi első alispán) és Deák Antal táblabíró (volt főszolgabíró), 1830-ban Deák Antal első alispán és Kerkapoly István főszolgabíró, végül 1832-ben Zalabéri Horváth János cs. kir. kamarás (első alispán) és Deák Antal táblabíró (volt első alispán).2 Zala vármegye rendi-sérelmi politikájában az 1831. június 20-ai tisztújítás sem okozott lényeges változást, noha a tisztikarban jelentős személyi változások történtek. A megye 53 tisztségviselője közül 30 a helyén maradt, 5 előrelépett, 18 azonban kicserélődött. A leköszönő Deák Antal helyét Zalabéri Horváth János cs. kir. kamarás foglalta el az első alispáni székben, másodalispán pedig az egerszegi járás korábbi főszolgabírója, Hertelendy Károly lett.3 Hertelendy ezen a tisztújításon került először szembe a volt országgyűlési követtel, Kerkapoly Istvánnal (134 szavazattal győzte le a szintén másodalispánnak jelölt Kerkapolyt), és ekkor kezdtek kirajzolódni a vármegyét 1834-től egészen 1848-ig megosztó választási pártok körvonalai. Zala vármegye politikai irányvonalának szabadelvűvé válását elősegítette, hogy Deák Antal alig néhány hónappal a pozsonyi diéta kezdete után, 1833 feb1 Molnár András: Zala vármegye rendi ellenállása az 1820-as években. In: Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában. Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára. (Szerk: Mayer László, Tilcsik György) Szombathely, 2003. 385-400. p.; Molnár András 2003.174-191. p. 2 Molnár András: Zala megye követei az 1825-1827. évi országgyűlésen. In: Levéltári Szemle 2002. 4. sz. 51-63. p.; Molnár András 2003.192-223. p. 3MNL ZML kgy. jkv. 1831:1620. (9-23. p.); Molnár András 1989. 25-26. p. Az 1831 és 1847 között megválasztott, illetve kinevezett vármegyei tisztségviselők hivatalviselésének pontos adatait is tartalmazza Zala megye tisztviselőinek cím- és névtára: Zala megye archontológiája 237-501. p. 7
