Hermann Róbert: Választási küzdelmek a reformkori Zala megyében (1834 -1847) - Zalai gyűjtemény 79. (Zalaegerszeg, 2015)
Válogatott dokumentumok 1834–1847 - Tisztújítás, 1847
ra Kerkapolyt az összegyűlt tömeges nemesség egyhangúlag kikiáltotta. Csillagh és Bogyay között a főispáni helytartó a többséget meghatározni képtelen lévén, vagy nem akarván, a választást szavazásra bocsájtotta, de ebben a látszólag többségben levő Csillagh-párt beleegyezni egyáltaljában nem akart, s elégedetlenségét előbb tomboló zúgolódással, s miután ez nem használt, a főispán ablakainak bedobálásával fejezte ki. A megzavarodott főispáni helytartó kényes helyzetében a választó tömeget újabban s tüzetesebben szemügyre vévén, saját tapasztalata, de leginkább környezetének buzdítására Csillagh részére a többséget kinyilatkoztatta, s őtet mint megválasztottat a másodalispáni hivatalban megerősítette. Ezentúl a tisztújítás, amint előre gyanítható volt, dacára a conservatív párt erőlködéseinek, a szabadelvű párt jelöltjeinek győzelmével Ion megejtve. Eredeti tisztázat. PFL Chernél cs. It. Chemel Kálmán: Életpályám története. Kézirat. I. köt. 139. [Pest, 1848.] Gerando Ágost950 visszaemlékezése Zala vármegye 1847. június 14-ei tisztújítására (részlet) Nemrég voltunk szemtanúi a Zala megyei tisztújításnak. A megye főhelye, Eger- szeg kis városa, egészen pezsgett néhány ezer, falai közé jövendő nemes várakozásában. A városon kívül a síkon két tábort állítottak, a két párt választói számára. A választást megelőző estve a nemesek, ezer külön utakon ménének a vezéreik által megjelölt helyekre. Lovakból és egymást egyenként követő kis szekerekből álló hosszú sorokat képezének, mert minden falu lakói egyszerre megindultak, mint egy seregosztály. Minden csapat élén léptetett, kivont karddal, a helység leggazdagabb birtokosa. Őket követték a zenészek, kik két vagy három könnyű szekerecskére szétosztva, mégis nagy ügyességgel, egészen mértékszerűleg húzzák a Rákóczi indulóját. Nemzetiszínű és jelszavakkal ékesített zászlók lobogtak ezen tömeg fejei felett. Fegyver-durrogás, kard és sarkantyú zörrenés, énekek a kijeleltek tiszteletére, kiknek nevei mindig az egekig emelkedő éljenekkel fogadtattak, eleveníték ezen végetlen és néha félórákig tartó soroknak menetét. Elein- tén csak hosszú, kígyó módra kerengő, fekete vonal látszott a zöld mezőkön, mert a nemes földnép egyaránt kék dolmányát öltötte fel. Ezen fekete tömegen csillogtak a napfényen tündöklő kardok. A zaj mindegyre nevekedett és a sereg mindinkább közeledett, míg a szomszéd halmok szekerekkel lepettek el. A választók szénával tömött alacsony és széles szekereken ültek négyenként, pipáztak, komolyan beszélgettek és méltósággal köszöntek. Az egerszegiek elejökbe mentek elfo950 Gerando Ágost, De (Auguste de Gerando) (1819-1849), francia író. 254
