Hermann Róbert: Választási küzdelmek a reformkori Zala megyében (1834 -1847) - Zalai gyűjtemény 79. (Zalaegerszeg, 2015)
Válogatott dokumentumok 1834–1847 - Követválasztás, 1839
Követválasztás, 1839. 14. [Hely nélkül, 1839. május 6. után] Besúgó jelentés Zala vármegye követválasztó közgyűléséről267 Feljegyzések az 1839. május 6-án Zala megye részéről történt közgyűlésről A főispán úr,268 aki ezen a közgyűlésen személyesen elnökölt, délelőtt 10 órára az utcán való megjelenésre hívta fel a nemességet, miután ez Csány László által arra indíttatott, hogy Deák Ferencet és Hertelendy Károlyt jelölés nélkül kiáltsa ki országgyűlési követté, mire a főispán úr, a szokás ellenére, kilépett az utcára, s ott a gyűlést megnyitotta. Miután Csány László egy beszédet tartott, a legfelsőbb királyi meghívólevél a szabad ég alatt felolvastatott, és Deák és Hertelendy Károly urak követnek kikiáltattak. Ezt követően felolvasták a hat írnok nevét, akik 1 pengőforint napidíjjal a követek mellé adatnak; majd az öt tiszteletbeli, fizetés nélküli írnokét; mindkét kategória közfelkiáltással elfogadtatott. Továbbá az utcán felolvastatott a követutasítás azon pontja, amely elrendeli, hogy a követek napidíját ezúttal is a nemesség fizesse; ezt a pontot is Csány szorgalmazására köz- felkiáltással elfogadták. Végezetül következett a követutasítás azon pontjának felolvasása, amely által az országgyűlési szállások fizetése javasoltatik. Ezt köz- felkiáltással elvetették. Ezt követően a nemességet az utcán hátrahagyták, és a közgyűlés az e célból előkészített helyen, az úgynevezett Kvártélyházban269 folytattatok, ahol a küldöttség által kimunkált, vagyis inkább Deák által a küldöttségnek előírt országgyűlési követutasítás,270 amelyet ez a jegyzőnek tollba mondott, felolvastatott. Amikor a 3. ponthoz értek, ahol a szólásszabadságról hosszan és szélesen szólnak, és többek között azon indítvány tétetik, hogy az országgyűlési követek a Curia tagjai ellen vizsgálatot követeljenek, és azok ellen, akik Wesselényi báró,271 Kossuth272 és az ifjak elítélésében vétkesek, büntetést követeljenek, és nyilvánosan mondassák ki, hogy a magyar nemzet egyáltalán nem bízik a királyi Curia tagjaiban, a főispán úr hivatkozott a törvényre, amely a bírák függet267 E titkosrendőri jelentés másik, ezzel csaknem szó szerint egyező változata: MNL OL A 105. Int. Prot. 1839. május 10. (32. ülés) 8-10. p. 268 Batthyány Imre gróf. 269 A főispán szálláshelyén. 270 Közli: „Tekintetes Karok és Rendek!" 122-146. p. in Wesselényi Miklós báró (1796-1850), a magyar reformellenzék egyik vezéregyénisége. 272 Kossuth Lajos (1802-1894), ügyvéd, hírlapszerkesztő, a magyar liberális ellenzék egyik vezéregyénisége. 58
