Hermann Róbert: Választási küzdelmek a reformkori Zala megyében (1834 -1847) - Zalai gyűjtemény 79. (Zalaegerszeg, 2015)
Válogatott dokumentumok 1834–1847 - Követválasztás, 1839
lenségét, valamint a király és kormány azonosságát kimondja, és ennek következtében követelte a nevezett pont megváltoztatását, amelyben Deák Antal, Horváth János királyi kamarás és Inkey Imre urak támogatták, akik a királyi Curiánál a hasonló esetekben 40 éve fennálló gyakorlatra emlékeztettek. Eközben Konyári Mihály Csáktornyái ügyvéd, Hertelendy György273 és különösen Deák Ferenc, aki ezen szokást visszaélésnek nevezte, valamint Dőry Imre, aki a nemesség körében állott, amelyet pártok önkényének megfelelően szokott vezetni, a követutasítás ezen pontjának elfogadását közfelkiáltás által keresztülvitték. A követutasítás azon pontjait is, amellyel az újoncállítás ügyében azon indítvány tétetett, hogy az újoncállítást mindaddig ne hagyják jóvá, amíg meg nem győződnek ennek szükségességéről; hogy a magyar ezredekben csak magyar tiszteket alkalmazzanak, és ezen circulatiot conditio sine qua non-ként274 szabják meg, néhányan ki akarták hagyni. Azonban a rendek mérsékeltebb része alig nyilatkozhatott, és az utasítás valamennyi pontja acclamative275 elfogadtatott. Másnap özvegy Séllyeyné, született Bedekovich276 egy kérelme érkezett a megyéhez, amelyben panaszkodik, hogy a magas Hétszemélyes Tábla három törvényszék által egy folyó adósságról szóló perben számára kedvező ítéletet oly módon változtatta meg, hogy a Hétszemélyes Tábla említett ítélete ugyanezen tábla egy hasonló ügyben néhány évvel ezelőtt hozott ítéletével homlokegyenest ellenkezik. A megye ezen esetet sérelemként277 jegyezte fel. Német nyelvű másolat. Hátoldalán: „praes. Am 13. Mai 1839. No. 3859. Zalader Gén. Congr." MNL OL N 119. Fasc. 62. No. 8764. Herman Róbert fordítása. 273 Hertelendy György (1803-1867), ügyvéd, táblabíró, uradalmi ügyész, Sümeg. 274 A tisztek kinevezési rendjét elengedhetetlen feltételként. 275 Közfelkiáltással. 276 Bedekovich Magdolna (1770-?), Séllyey János táblabíró özvegye. 277 Az eredetiben: „als ein Gravamen". 59
