Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)
Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1932. január 5.–1945. február 22.
lyeztetik a politika kedvéért az igazi hitéletet és feláldoznak meggyőződéses katolikus vezetőembereket mű katolikusok politikai intrikái kedvéért, de a Nemzeti Egység Pártjának egész országot átfogó szervezkedését már meg nem akadályozhatják. Zalai Közlöny, 1933. október 8. 20. Nagykanizsa, 1933. október 23. Rendőri jelentés Kállay Tibor országgyűlési képviselő választói gyűléséről M. kir. rendőrség nagykanizsai kapitánysága 2670/1-1933. köz. szám. Tárgy: Dr. Rotschild Béla és társai által rendezett nyilvános politikai gyűlés Méltóságos Főispán Úr! Tisztelettel jelentkezem, hogy dr. Rotschild Béla ügyvéd és 3 társa, nagykanizsai lakosok folyó év október hó 22.-én du. 3 órai kezdettel a volt Polgári Egylet I. emeleti nagytermében, dr. Kállay Tibor országgyűlési képviselő beszámoló beszédének megtartása céljából, rendőrhatósági engedéllyel nyilvános politikai gyűlést rendeztek, melynek lefolyásáról jelentésemet tisztelettel az alábbiakban terjesztem elő: A gyűlésen 600-700 főnyi hallgató jelent meg. Ezek közül nő is elég nagy számban volt jelen. A hallgatóság a társadalom különböző osztályaiból került ki, de mégis ott nem a ponderans elem volt látható. A gyűlésen résztvevőkről nem lehet azt állítani, hogy azok mind legitimista érzelműek voltak. A helybeli Szent-Ferenc rendi zárda papjai a környező falvakból is beinvitáltak egynéhány katholikus papot és tanítót. A gyűlésen beszédet mondott egyének kivétel nélkül legitimista érzelmeiknek és felfogásuknak adtak kifejezést. A gyűlés hallgatói nagy többségének műveltségi fokához nem mért beszédek azonban nem érték el azt a hatást, melyet a gyűlés rendezői és szónokai vártak. A gyűlésen lelkesedés nem volt tapasztalható, az éljenzés is nagyon gyér volt. A gyűlés egyébként teljesen zavartalanul és rendben folyt le. Az Egységes Párt tagjai távol tartották magukat a gyűléstől. Az a cél, amelyet a legitimisták és helybeli róm. kath. papság elérni kívánt, itt nem valósult meg. A város társadalmának legitimista érzelmeiről beszélni nem lehet. Ezzel a kérdéssel a város lakossága még nem foglalkozott. A legitimista érzelmek és felfogások itt még gyökeret nem vertek. Az izraelita vallású lakosság nagy általánosságban legitimista érzelműnek mondható, azonban számuk a város lakosságához viszonyítva csekély. A város összlakossága azonban túlnyomóan róm. katholikus (80%) és feltehető, 88
