Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)
Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1932. január 5.–1945. február 22.
hogy a róm. kath. papság erős agitációja a legitimismusnak híveket fog szerezni, bár a város földmíves és iparos foglalkozású lakosaiban a legitimista érzelmek nem találnak talajra. Egyébként is az az általános felfogás, hogy a királykérdés nem aktuális, ezzel foglalkozni most nem áll az ország érdekében, amikor súlyos gazdasági bajok gyötrik az államot és annak polgárait. A gyűlést P. Molnár Arkangyal, a helybeli Szent-Ferenc rendi zárda házfőnöke nyitotta meg. Beszélt arról, hogy ma harmad osztályú állampolgárok is vannak, hogy miközben a kormányzat elhelyezi az ő fiókáit a fészekben, addig a katholikus fiókák kipottyannak onnan. A katholikus alapon való szervezkedést sürgette. Kállay Tibor nyug. pénzügyminiszter Nagykanizsa város országgyűlési képviselője mondotta el azután beszámolóját. Mindenek előtt kifejtette, hogy mindazok a képviselők, akik vele Kanizsára jöttek erre gyűlésre, nincsen vele egy politikai pártban, azonban a mai kormánnyal szemben ellenzéki álláspontot képviselnek. A restaurációról beszélve azt mondotta, hogy a királykérdés megoldását időszerűnek tartja. Akik kikapcsolták a király kérdést, azok egyéni vagy párt szempontokból teszik. A szegény néposztályok érdekében is meg kell oldani ezt a kérdést. - Kitért a nemzeti egységre, melynek 95 vagy 97 pontjában nagy jelentőségű kérdések vannak ugyan felvéve, de amelyeknek kivitelezéséhez feltétlenül szükséges az a nagy gondolat, ami ott él a királykérdés, az apostoli király iránti hűség mellett, a lelkek mélyén: a revízió gondolata. Küzdeni kell a bolsevizmus ellen is. Majd a külpolitikánk mai munkájáról és az adóztatási intézkedésekről beszélt. Nem ért egyet a külpolitikánk mai túl egyoldalú beállításával. Az adóztatás és a gazdasági bajok egyesítésének kérdésében sem ért egyet a kormánnyal. Addig egységet teremteni, míg az ilyen nehéz kérdések megoldva nem lesznek, nem lehet. A nemzeti egység csak hatalmi politika. Azt mondotta továbbá, hogy a nemzet hatalmi posíciójának a biztosítása érdekében kívánják a restaurációt. Beszélt azután az autonómia kérdéséről. A társadalmi és osztály harc addig nem lesz megoldva, míg önző egyéni érdekekkel állunk szemben, - mondotta. Nagy kérdések és nem kicsi ügyek kell, hogy a vezetők szemei előtt lebegjenek. A viszonyok nem konsolidálódhatnak úgy, mint ahogy a mostani formájukban vannak. Az államnak meg kell szüntetni azt a mindenbe beleavatkozó szerepét. Kis nép vagyunk itt a Duna völgyében. Átjáró útja van itt a világ szellemi áramlatainak. A történelem szerint mód van arra, ha felvilágosodik népünk, lehetünk mi is nagyok. A kül- és belpolitikának a királykérdés felé kell irányulnia és ha a hatalmi kérdés fog jönni, boldog lesz e csonka ország minden magyarja. Ernszt Sándor volt népjóléti miniszter volt a következő szónok. Azzal kezdte beszédét, hogy bár ő más pártálláson van mint Kállay, de hiszi, hogy a fejlődés folytán egy pártba fognak kerülni. Veszedelmesnek tartja, hogy ha egy ember akarata érvényesül, mert ez el fog némítani rengeteg tehetséget. Az absolitizmus, ha ellenőrzés nincs, az a végtelenségben fog végződni. Ok oly államot akarnak, 89
