Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)
Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1932. január 5.–1945. február 22.
harcolt, ezen nem csak a Zalai Közlöny lepődik meg, hanem tamáskodva csóválja rajta a fejét az egész katolikus közvélemény is és keresi az okokat. Nos, hát, a kesztyűt elibénk dobták, nem mi provokáltuk ki nézzünk szembe az okokkal! Kedvenc volt a Zalai Közlöny katolikus szempontból egészen a legutolsó hetekig, amíg meg nem indult hatalmas lendülettel Nagykanizsán a Nemzeti Egység Pártjának szervezkedése. Akkor egyszerre hibákat fedezlek fel a Zalai Közlöny katolicitásában. Az egyik hiba pl. az volt, hogy a Zalai Közlöny teljes erejével beleállt az apácazárda ide telepítéséért indított akcióba, amit a ferences plébánia nem jó szemmel nézett, s amit a Zalai Közlöny ennek ellenére is sikerre vinni segített. Ennek nyomán kezdődtek az előcsatározások. Jöttek a kifogások a Zalai Közlöny ellen. [...] A tulajdonképpeni ok azonban már ekkor a háttérben volt. És ez az ok a politika volt. [...] Nagykanizsa plébánosa egy politikai mozgalom élére állt. Az annyiszor liberálisnak szidott Kállay Tibort a katolikus politika tengelyébe állította és cikket írt, minden sorából nyíltan kihangsúlyozott felekezeti éllel, Kállay Tibor politikája mellett és a Nemzeti Egység Pártjának szervezkedése ellen. A Zalai Közlöny semmi egyebet nem csinált, csak ezt a cikket a legudvariasabb formában visszaadta, ugyanakkor azonban a lap első oldalán kéthasábos címmel, jelezve, hogy a nagykanizsai politikának nagy eseménye lesz, közölte a plébános cikkének re- gisztratív tartalmát. Erre indult meg az irtó hadjárat a Zalai Közlöny ellen. Az anyagi és erkölcsi harcot különben a plébános már a kézirat átadásakor bejelentette az újság ellen. Némi feledékeny ség kell tehát ahhoz, hogy a papi gyűlésen Gyömörey Istvánnak a vasárnap déli beszédét foglalták határozatba a harc indító okául. A harc elhatározott dolog volt a katolikus Kállay-párti cikk közlésének megtagadása pillanatában, sőt meg is indult a harc a vasárnapi mise után, a templomi szószéken, mielőtt még Gyömörey István beszéde elhangzott volna. Gyömörey István beszéde már csak visszhangja volt a szószékről elhangzottaknak és a kézirat visszautasításánál tetszetősebb ürügy volt a nyilvánosság számára a Zalai Közlöny ellen indított hadjárathoz. Vagyis: vasárnap délelőtt politikát prédikáltak a templom szószékéről, ugyan- óimét megvádolták a Zalai Közlönyt. Ezt követőleg: vasárnap délben Gyömörey István tiltakozott a politikának a templomba való bevonulása ellen. A papság határozata tehát mi jogon hozza fel a szószék joghatóságának megsértését? A szószékről politikai támadás történt, mire a megtámadott pártgyűlésen válaszolt. Ez történt, semmi több. Ne tessék az Isten felszentelt hajlékából politikai küzdőteret csinálni, akkor a politika porondjárói senki sem fog válaszolni. Avagy a templomban politizálni is szabad, a politikai gyűlésen pedig tilos a templomban 86
