Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)

Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1932. január 5.–1945. február 22.

elhangzott támadásra válaszolni? Hol van a jog és paragrafus, amelyik így értel­mezheti a szószék joghatóságát? Hogy a papságnak politikai jogai vannak, azt senki kétségbe nem vonja. De hogy a szószék lenne a politikai jogok gyakorlására alkalmas hely, azt nem hisszük el. No és bűnt követett-e el a Zalai Közlöny, amikor kommentár nélkül közölte Gyömörey István beszédének rövid kivonatát? Hiszen ugyanez a Zalai Közlöny kommentár nélkül közölte a plébános cikkének kivonatát is. Ezt is, azt is az első oldalon. Ezt is, azt is kéthasábos litográfiával. Pedig a Zalai Közlöny nem csinál titkot belőle, hogy a Nemzeti Egység Pártjának programjában látja a nemzet jobb jövőjének útját. És ha Kállay Tibor fog beszélni Nagykanizsán, közölni fogja annak a beszédét is. Ha pedig egyoldalúság és sérelem egy párthoz tartozni, akkor egyoldalú és sérelmes a papság állásfoglalása is - az ellenpárton. Retorzió, újságokban, szó­széken, templomokban való kipellengérezés jár azért, ha valaki becsületes meg­győződéssel az egyik párthoz tartozik? Ezért szabad bosszuló hadjáratot indítani egy egyebekben jó katolikus lapvállalat ellen? Ezért kell eltanácsolni a híveket a Zalai Közlöny erkölcsi és anyagi támogatásától? Miért nem kerül akkor pellengérre a zalaegerszegi újság, amelynek a plébános a nálunk el nem fogadott kéziratát elküldte? Az az újság Pehm apátúr intranzi- gens katolikus lapja, meg is jelentette a kanizsai plébános cikkét. Igen ám! De gondosan kitörölt belőle minden katolikus és protestáns szót, minden felekezeti vonatkozást, minden osztrák-uniót és egyebet. Hát, ha az intranzigens katolikus egerszegi újság nem találta közölhetőnek a cikket, csak úgy, hogy előbb kicenzú­rázta annak egész tendenciáját, akkor miért olyan szörnyű bűn az, hogy a fele­kezeti békére mindig vigyázó Zalai Közlöny udvariasan kitért a közlés elől? Avagy: Pehm apátúr sem elég katolikus? Az ő ítéletében és cenzúrázó piros ceru­zájában ott van a Zalai Közlöny igazolása is. Ezek után állapítsuk meg őszintén és nyíltan, hogy nem is a Zalai Közlöny a fő céltábla ebben az egész ügyben. Nem csinált a Zalai Közlöny soha semmi pap- elleneset és nem is ez volt a fájó pont, hanem a Nemzeti Egység Pártja a támadás tulajdonképpeni célpontja. Tehát a politika. A választás. (Ami mellesleg hol van még!?) A Zalai Közlöny ezzel az ellene indított koncentrikus támadásra adott válasz- szal csak a katolikus ellenesség és pap-ellenesség vádját utasítja vissza és azokat a vádakat, tűzte tollhegyre, amikkel ellene propagandát csinálnak. Az ügy politi­kai oldalával nem sokat kell vitatkoznunk. A Nemzeti Egység Pártja megy a maga kitűzött útján, felekezeti különbség nélkül hív táborába minden becsületes magyart és egybefogott kézzel és akarattal dolgozik a jobb magyar sorsért. Akkora katolikus tömegek vannak máris a Nemzeti Egység táborában, hogy egyes helyi jelentőségű ellenakciók legfeljebb a katolikus tábort szakítják részekre és veszé­87

Next

/
Oldalképek
Tartalom