Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1932–1945 - 5. A háborús évek
a zalai vezetők következetesnek bizonyultak, szervezkedésük első percétől 1944- ig Pálffy Fidélt tekintették vezérüknek, aki 1944-ben a Szálasi-kormány földművelésügyi minisztere lett. Meizler Károly is komoly pozíciót szerzett magának, miután megszerezte az egyik rangos budapesti lap, a Pesti Újság tulajdonjogát, amely 1939-től kezdve lett a pártja szócsöve, egyben az egyik legismertebb nyilas lap. Másfelől a kitörő háború erélyesebb rendszabályokat hozott, a kormányzat szigorú intézkedésekkel akadályozta a politikai agitációt, azonban az ezt folytató illegális mozgalmak, például a kommunisták Zala megyében nem fejtettek ki érdemi tevékenységet. A háborús évek eseménysorából ki kell emelni egy rendkívül fontos epizódot. 1941 márciusában, Jugoszláviában váratlan belpolitikai fordult történt: az addig németbarát politikai vezetés ellen államcsínyt követtek el, és németellenes erők vették át a hatalmat. Ennek az eseménysornak igen komoly következményei támadtak. A német hadsereg ekkor már megkezdte a Szovjetunió elleni támadás előkészületeit, Hitler azonban úgy döntött, hogy nem szabad Európában, a Német Birodalom hátában ellenséges országot hagyni, ezért Jugoszlávia megtámadása mellett döntött. A Wehrmacht 1941. április 6-án lerohanta a délszláv államot, de előbb felszólította a magyar kormányt, hogy egyfelől engedjen szabad utat csapatainak, másfelől kapcsolódjon be az akcióba. Teleki Pál miniszterelnök ekkor csapdahelyzetbe került, hiszen ő mindeddig a legfontosabb magyar érdeknek azt tartotta, hogy az országnak kívül kell maradnia a német szövetségi rendszeren és a háborún. A kormányfő drámai döntése ismeretes: április 3-án öngyilkosságot követett el. Ez azonban nem változtatott a revízió mámorában élő, s már jóval meggondolatlanabb politikai utódai és a közvélemény álláspontján. A magyar hadsereg, követve a német támadó erőket, 1941. április 11-én átlépte a határt és bevonult - az ekkor már széthullott - Jugoszlávia területére. Az eseménysorozat közvetlenül érintette Zala megyét. Egykori járásaiba, a Muraközbe és a Muravidékre is a német hadsereg alakulatai nyomultak be először, és minden komolyabb ellenállás nélkül vették birtokba a területet. A jugoszláv hadsereg egységei - amelyben sok helyi tartalékos is szolgált - szétestek vagy visszavonultak. A németek bevonulása után néhány nappal, április 14-én Zala vármegye vezetői, gr. Teleki Béla főispán és Brand Sándor alispán látogatást tettek Alsólendván. Céljuk a tájékozódás volt, főként a magyar közigazgatás helyreállítása ügyében. „Életem egyik legfelemelőbb és legemlékezetesebb napja marad az a húsvét hétfő, amikor Alsólendván magyar testvéreink szemébe nézhettem, és láttam örömkönnyektől csillogó szemükben a vármegyéhez, a magyar Hazához való mélységes ragaszkodásuk kifejezését! Szemtanúja voltam hon- védeinknek a Murán felrobbantott hidak mellett csónakokon történt bátor átkelé40
