Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)
Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1932. január 5.–1945. február 22.
Milliárdokat építettünk be a Kárpátok peremébe, bölcsen van, de az már nem volna bölcs dolog, ha egyszer a szláv tömb komoly és már bontakozó eshetőségével Oroszországot odaengednők a gyenge és nyitott Mura vonalra. Vitathatatlan tehát a történelmi jog, a katonai határvédelmi, hozzá - az itt nem részletezhető - gazdasági, vízrajzi, a külön muraközi nyelvű és művelődésű stb. szempont. Ezek mind régi indokok. De a mi érveink nemcsak pergamenekben, térképekben élnek, hanem be vannak írva a derék, vallásos, szorgalmas, csalódás földszerető nép szívébe és lelkiségébe. 1910-ben a 90.000 lakosból 8.000 a magyar és még 22.577 (25 %) a magyarul beszélő. Ha ezt kevesellné valaki, akkor itt meg kell állapodnunk kissé. Egyik oldalon megnyugodni abban, hogy magyar múltú és levegőjű hatalmas gócpontok bizonyos taktikai, békéltető és egyéb okokból lemaradjanak a Szent Korona testéről, más esetben a szentistváni gondolattal szöges ellentétben a nyelvi hovatartozást tenni meg a területi hovatartozás ismérvének, irtózatos hiba, lápos ingo- vány és bizonytalan futóhomok lenne. De 1938 óta ennek a trianoni iránynak le is járt az ideje. Ha még itt kísértene és Muraköz 8.000 magyarját és 22.577 magyarul beszélőjét és mindvalahány magyar érző lakóját mi kevesellnők, az annyit jelentene, hogy a még ellenséges kezekben lévő vármegyékből 9-ről örökre és eleve lemondunk, hiszen Árvától Fogarasig ennyi megyében gyengébben áll a magyar nyelv, mint a Muraközben. A Muraköz magyar, mert magyarul érez. 1941. április 27-én 4.000 katonakorú férfija faluja táblája alatt vonult fel Csáktornyára magyar zászlók alatt és ahogy világháborús 20-as honvédek és 48-as gyalogosok vezetése alatt harsogva prok- lamálták, hogy Muraköz magyar és a Zrínyi-emlék felé táncolva, zárt menetben fölvonultak és egy öreg muraközi elmondta nekem: «Azért jöttünk, hogy fölemeljük ezt a nagy dicsőséget» - ezt én életem egyik legnagyobb élményeként őrzöm. Május 11-én 10.000 ember ünnepel magyar zászlók alatt Perlakon. A honvéd ünnepségen 17.000 ember vett részt Csáktornyán és csak úgy pompázott ott a magyar ruha. És ezek mind fényképpel igazolhatók és igazoltak. 26.746 tizenhat éven felüli egyén követelte aláírásával a végleges magyar megoldást. Belicát, Muraszerdahelyt korábban irányzatosan úgy emlegették, mint délre vonzódó községeket. És az előbbinek 5/6, az utóbbinak 2/3 része nyilatkozott meg Magyarország mellett. A minap visszakerült Stridó-vidék 7.000 lakosából 4.800 tizenhat éven felüli tett hitet Magyarország mellett és az a bíró, aki 16 hónapot ült a jugoszláv uralom alatt, házról házra járt, hogy jugoszláv és német világ után most vagy soha vissza Magyarországhoz! Eléggé ismert Viziszentgyörgy község. Volt magyar tanítója, Barabás Győző Felsősegesdről meglátogatta. Azt írja a nyolc tanítós községről, illetőleg hegyvidékről: „Propagandára egyáltalán nem volt szükség. Meggyőződtem arról, hogy volt községem 100 %-ban magyar 256
