Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)

Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1932. január 5.–1945. február 22.

érzésű." Magyar nyelvű tanfolyamra kérték fel. Elvállalta, de - az ezer résztvevőre tekintettel - többedmagával. Járt alsó Muraközben is. 90-95 %-ban magyar érzésűnek találta ezt a népet is. Legújabban az úgynevezett sloga-emberek helyett magyar és magyar érzésű községi elöljáróságok vették át a községek vezetését a Muraköz nagyobb részében.

Muraköz tehát most is a régi, mint 1860-ban állapította meg róla Deák: „Buzgón és ingadozás nélkül akar Magyarországhoz tartozni."

És Magyarország? Megjelent a nagyhéten minden magyar legnagyobb örömére a kormányzói kiáltvány: Előre Délen a szentistváni határokig! Tudott dolog, hogy a Dunántúlon, el a Dunáig mindenütt a Dráva a szentistváni határ, következésképpen a Muraköz beletartozik a visszafoglalandó déli területek közé. Az is tudott dolog, hogy a kormányzói kiáltványt ellenjegyezte a jelenlegi miniszterelnök, aki egyben külügyminiszterünk is. A honvéd vezérkar és honvédelmi miniszter be vezényelték április 16-án a magyar honvédséget a Muraközbe és az megszállta mindenütt a Dráva vonalát és az attól délre eső Légrádot. Bevonultak a m. kir. belügyminiszter irányítása alatt működő biztonsági szervekből a m. kir. csendőrök, a pénzügyminiszter magyar pénzügyőrei, a m. kir. kereskedelemi miniszter magyar vasutasai és postásai. Megnyílt ott eddig 21 postahivatal, illetőleg postamesterség. És bélyegezték a magyar postások a Magyar-Horvát-Olasz- Németország felé irányított leveleket és küldeményeket, teljes két hónapon át eleinte pl. Csáktornya visszatér, majd visszatért köriratú bélyegzőkkel. Megjelent a Muraközben a Nemzeti Bank hatalmas magyar pénzkészlettel a dinár beváltására. Megismétlődött ez a minap visszatért Stridó-vidéken is. Megjelent a magyar ipari és kereskedelmi élet legnagyobb szerve, az államilag támogatott Elangya, továbbá az Országos Társadalombiztosító Intézet, a dobrovoljác telepeseket kereső vitézi szék, az Országos Frontharcos Szövetség kiküldöttei. Szóval megint csak országos ügy lett Muraköz ügye. Kérdezhetjük, ki és mi az ma Magyarországon, aki és ami nem volna felelős Muraköz népének ama kialakult meggyőződéséért, hogy Magyarország ekkora és ily komoly apparátussal komoly célért, komoly jogok érvényesítéséért, állandó jelleggel jelent meg Muraközben és onnét kivonulni nem akarhat?

És így állván a történelmi jog, a Muraköz hűsége és az anyaország ténye, fel kell tennünk a kérdést, mit nem lehet és mit lehet? Sok mindent nem lehet. Pl. cserélni és formulázni.

1. Nem lehet cserélni. A visszakerült Székelyföldön a vonal „magyar" oldalán van egy megoláhosodott község, Bereck. Az „oláh" oldalon fekszik három szép tiszta székely falu. Lentjártában szegény néhai Teleki Pálnak mondják a mindenáron nyerni akaró magyar urak: „Instáljuk, cseréljük el őket!" Teleki azt feleli: „Nem lehet! Ami már az enyém, azt nem adom. Ami még nincs itt, azt kivárom.

257