Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)

Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1932. január 5.–1945. február 22.

elmegy a hadak útján Wallenstein táborába és előre érezte, hogy csak a holtteste jön vissza a szentilonai pálos kolostor családi sírboltjába, azért ajánlja búcsúlevelében a nagy Pázmány gondjaiba Muraközt, mert - úgymond - a bíboros Magyar- ország jóakarója. Fia, Miklós, a Muraköz és Légrád kapitánya, majd Zala főispánja és horvát bán, innen Muraközből védi Délt Babócsán és Berzencén át le Pécsig, Eszékig és mindenütt a Dráva vonalán áll Magyarország vártáján a török ellenében. Muraköz miatt hasonlott meg a bécsi kormánnyal, amely Montecuccolival nem tudja megérteni Muraköz országos és hadászati jelentőségét. A török áfium című műve megrendítő gondolatai a nemzet bűneiről és erényeiről, a nemzeti hadseregről a Csáktornyái várban születnek meg és a mai dicsőséges magyar honvédségnek Muraköz volt a bölcsője. És a magyar honvédség három hónapja otthon van az ő szülőföldjén, Muraköz szeretetétől övezve. És mi bizton remélhetjük, hogy a magyar honvédség szülőföldjétől a kardja oltalmát, Muraköz pedig dicsőséges szülöttjétől a szeretetét nem vonja meg sohasem.

Festetics György a nagy idők nagy embere, Georgicont teremt az országnak Keszthelyen, ugyanakkor országos vonalon itt és fennebb a Muraköz szerencsésebb egyházi hovatartozása és az ottani magyarság megerősítése ügyében harcol.

Deák úgyis, mint a vármegye, de úgyis mint a nemzet vezére a Pesti Naplóba és Tarányi Józsefhez (1860) írt levelében, tárgyalásaiban Muraköz mentoraként szerepel. Ő ugyan nagyon messzire elment a magyar-horvát alaptörvény tárgyalásaiban, de Muraköz hovatartozását vitássá termi soha nem engedte, és fennen hirdette 1860. dec. 30-án a Tarányi Józsefhez írt levelében: „Muraközt Magyarország és Zala vármegye bizonyosan vissza fogja kapni." Ekkor is, máskor is Muraközt országos szemszögből nézte.

Mindhármukból az ezerév történelmi joga szólott Muraközzel kapcsolatban. 896 óta magyar ez a föld. Az abszolutizmus idején a 10 éves horvát és Trianon után a 23 éves jugoszláv birtoklás, együtt 33 év az 1045 évvel szemben, múló epizód.

Az új Magyarország, amelyről annyit beszélünk most, komoly határvonalakra rendezkedjék be! Az elmúlt negyedszázad alatt fegyveresen kandikáló ellenségtől négy oldalról övezett, nyitott puszta ház volt a szomorú Csonka-Magyar- ország. Szőregnél és Rédicsnél a libaőrző magyar kislány nem vette észre a fűben futó határvonalat és a granicsárok fegyvereitől magyar kislány vére festette azt láthatóvá. A Mura nem határ, nyáron átgázolható. A Dráva komoly határ. A Mura mellett nincs embererdő, tömött élősövény, megette az egyke. A Dráva mellett 8-10 gyermekes családok élnek, évszázados Zrínyi-katonák leszármazottai. Zalának egyetlen honvédelmi övezete a Muraköz. Van természetes határ, élet és vitézi hajlam. Alig kerestek itt elő valamit sietőbben a ládákból, mint a magyar vitézségi érmeket és alig várnak valamit inkább, mint a vitézzé avatást.

255