Csomor Erzsébet (szerk.): Zalaegerszegi végrendeletek 1701-1826 I. 1701-1803 - Zalai gyűjtemény 77/1. (Zalaegerszeg, 2015)
Végrendeletek Zalaegerszegen a 18–19. században
nincsteleneknek, kirekesztetteknek, a szegénység legmélyebb fokán állóknak „a szegény özvegyeknek, és ügyefogyottaknak részekre, akik főképpen koldulni szégyenlenek, de a koldulóknál is szegényebb sorban élnek" a végrendelet 11-dik pontja értelmében halála után a városi tanács felügyelete mellett 100 forintot osztanak szét. Az eger- szegi börtönben sínylődő rabok számára, „kik nyomorultak és senkitül az egy Jó Istenen kívül nem segítetnek, ugyan felosztás végett hasonlóul 20 forintot" rendelt. Név szerint megemlít egy kolduslányt is, Fábits Katalint, akinek egy barna festett ládát és rokkát, készpénzben pedig 50 forintot hagyott.79 Különös módja a kegyes rendelésnek, mikor koldus végrendelkezik koldustársa számára. Nem tudni mi okból került az Ispitába Szilágyi Éva. Családi állapotáról annyit tudunk, hogy özvegy, gyermekről nem tesz említést. Nincs egyebe, mint ősi jussként a Jánka hegyen lévő szőlőterület fele, és csekély ágyneműje, melyet Lakatos Éva és Bertá- né koldustársainak hagyott örökül, az ápolásért, gyámolításért. Annyi készpénze volt, hogy az „egerszegi Ispitálban, amint az koldusasszonyoknak lakása vagyon, hely- heztetett Feszület előtt, mint eddig is égni szokott, olajra és az Ispitál templomában lévő Boldog Asszony képe előtt égni szokott gyertyára hagyok ötven forintokat."80 Az Ispitá- ban élt Anhalt Erzsébet is. Csekély ingóságát nélkülöző társai részére hagyta, akik betegségében önzetlenül ápolták, gondozták, így a fent említett Szilágyi Évának, valamint Csapó Évának és Bitánénak fáradtságukért párnákat, kendőt, kötény hagyott.81 A testamentumban a rendelkező számításba vette ingatlanait és döntött azok további sorsáról. Minden szerzemény eredetét számon tartották: a szülőktől örökölt ősi javakat, a szerzett, és a közös vagyontárgyakat. Mivel a testálok többsége nem az első házasságában élt, a számbavételnél pontosan meg kellett határozni a korábbi férjjel, vagy feleséggel szerzett vagyont is. Az ingatlanvagyonról a hagyatéki leletárak és az osztálylevelek adnak részletes leírást, a végrendeletekben, mint örökíthető érték, összefoglaló jelleggel jelenik meg. Lényeges különbség a végrendelet és az osztálylevél között, hogy az utóbbi tételesen leltárba veszi az örökölt vagyont. Az osztály a hivatali ülés keretében történt: ha volt végrendelet azt az örökösök jelenlétében felbontották, ismertették a hagyaték tömegét, elkészítették az ingó és ingatlan vagyon tételes felosztást. Gyűjteményünkben 34 darab - az összes végrendeletnek megközelítőleg 5 százaléka - az olyan testamentum, amely esetében a testáló halála után az örökösök osztályt is tettek. Kő, vagy téglaépület kevés volt a városban, mint Kelemen Katalin, és Farkas Takács József háza. Az előbbi tulajdonos háza a Kaszaházi utcában téglából épült. Az alápincézett épület két, deszkapadlóval borított szobából, konyhából és kam79Simonffy Borbála végrendelete 1827. 80 Szilágyi Éva ispitás koldus végrendelete 1833. 81 Anhalt Erzsébet végrendelete 1830. 21
