Csomor Erzsébet (szerk.): Zalaegerszegi végrendeletek 1701-1826 I. 1701-1803 - Zalai gyűjtemény 77/1. (Zalaegerszeg, 2015)
Végrendeletek Zalaegerszegen a 18–19. században
rából állt, új istálló, sertéshidas, veteményes kert is tartozott hozzá.82 A másik háznál, a szoba és a konyha mórból /kőből épült, kamrája fából, ehhez is tartozott istálló.83 Ez azonban nem volt általános, a város épületei többségében, gyúlékony építőanyagból - szalmával fedett, vályogból, fából - készültek, mint Bekk György egerszegi takácsmesternek a Kaszaháza felé vezető utcában lévő háza, amely fából és sövényre épült, két szobából, konyhából, pajtából, két istállóból állt, udvarral és veteményes kerttel.84 A szorosan egymás mellé épült házak a 1819. században gyakran estek a tűz áldozatává. A 19. század első felében két alkalommal szállt le a „vörös kakas" a városra; az 1805-ös és az 1826-os tűzvészben az épületek jelentős része leégett. Két évvel később írt végrendeletében arról panaszkodott Tüttösy Anna, „hogy a többféle mostoha idők, tűzi veszedelmek és egyéb balesetek miatt szerzeményem más, mint Janka hegyi szőlőm nincs..."85 Gyük Imre egerszegi csizmadiának is elégett mindene az 1826-os tűzvészben. Újjáépíteni csak hitelből tudott. Összesen 3260 forint kölcsönt vett fel, amiből felépítette, bebútorozta házát, megvásárolta az iparűzéshez szükséges kellékeket, szerszámokat. „Több rendbéli adósságokat kénteleníttettem a tűz miatt okozott károimnak helyre hozására és építésekre nézve tenni." - olvasható végrendeletében.86 Új háza téglából épült, cseréppel fedett, melyben „egy nagyobb és egy kisebb szobák, és egy műhelyes kamora, egy konyha, emellett kis bényíló, végre az hátulsó részen is egy nagyobb és egy kisebb szobák, alatta pince."87 Ferenc nevű fiának is csak hitelből tudott „köpönyegnek való posztót" vásárolni. Adósságát életében nem volt képes kiegyenlíteni, ezért hogy „a hitelezők kielégíttessenek és gyermekeim fölöttébb ne terheltessenek," végrendeletében meghagyta, „adósságaim, hahogy halálom történne, Zala Egerszegen lévő lakóházam adatasson el és annak árául fizettessenek ki."88 A lakóházakat fundussal örökítették tovább, külső tartozékaival: istállóval, pajtával, gazdasági felszereléssel és az állatokkal együtt. Az udvarokban és udvarok mögötti veteményes kerteket szinte minden háznál említik. Hári Erzsébet - Korpits László szabómester özvegye - elhunyt férje végakaratát teljesítette, amikor „jó intézeteket" téve két gyermeke között osztotta meg a lakóházát, s hogy elkerülje az örökösök közötti vitát, pontos leírást is adott a megosztásról. A ház felét, mely az „utca felől való első része, azaz egy nagyobb és egy kisebb szobák, fele konyha, fele kamarával, fele udvarral, és Simonffy József felül való fél veteményes kerttel együtt" kisebb lányára Bábira hagyta, az épület másik felét pedig, ami „egy szoba, fél konyhaiéi kamrával, fel udvarral és Szabó István felül való veteményes kerttel együtt" Örzse 82 Kelemen Katalin végrendelete 1797. 83 Farkas Takács József osztálylevele 1799. 84 Bekk György takácsmester javainak összeírása 1832. 85 Tüttösy Anna végrendelete 1828. 86 Gyük Imre végrendelete 1832. 87 Gyük Imre örököseit illető javak összeírása 1832. 88 Gyük Imre végrendelete 1832. 22
