Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 2. - Zalai gyűjtemény 76/2. (Zalaegerszeg, 2014)
17. gyalogezred - 17. gyalogezred I. zászlóalja - 34. Somogyi Lajos tizedes (17. gyalogezred II. zászlóalj, géppuskás század) visszaemlékezése, 1942-1943
ságot adott. Az éjszakába belevegyült közbe-közbe egy-egy rövid géppuskasorozat és puskalövések, mindkettőnk részéről. Ha a ruszkik lőttek egynéhányat és válaszoltunk, akkor egész éjszaka csendben maradtak. Ha nem válaszoltunk, akkor egész éjjel szóltak a fegyvereik, sőt még a csinn-bummot is megszólaltatták. E fegyverük eléggé félelmetes volt számunkra, mivel a gránátja kilövésének hangja utóbb hallatszott, mint a becsapódásé. Ők a mi csendben létünknél mindig arra gondoltak - a foglyaik elmondása szerint hogy mi támadásra készülünk, mivel mi mindig a legnagyobb csendben támadtunk. Végül is ez a válaszlövés, szokássá alakult ki köztünk. Közbe-közbe, de [egyre] gyakrabban, megszólalt a hangos híradójuk, magyar hangon, magyar énekesnők hangján, magyar nótákat sugározva. Majd a nóták elhangzása után mindig szólt a felhívásuk hozzánk: „Magyar katonák, tisztek! Ne harcoljatok a hitleri hordák oldalán ellenünk! Ha élni akartok, gyertek át hozzánk! Semmi bántódástok nem lesz. Eletetek biztonságba kerül. Háború után hazaszállítunk benneteket családjaitokhoz." [...] Ezek a hangos híradók szinte már megszokottá váltak. A repülők is szórták a röplapokat, különböző szöveggel: „Tisztek, katonák, ne higgyetek a hitleri propagandának, hogy leváltásotokat ígérik! Ne higgyétek el! Ez számotokra sosemfog megtörténni. Gyertek át, magyar testvéreink! Titeket halálra ítélt a hitleri horda. Ha nem jöttök át, a leváltóitok mi leszünk, a Tél tábornokunk segítségével!" - Majd szólt a nóta: „Hazugság volt minden szavad." A második nóta: „Hiába futsz, hiába menekülsz!" A Gremjacsjéból a civil lakosság kitelepítésekor visszamaradt csinos nők közül két fő máról holnapra eltűnt, arra nem is gondolva, hogy e két hős ruszki nő, éjszaka átúszva a Don folyót, átkerültek az ő katonáik körzetébe. Ez az augusztusi vállalkozásunknál foglyul ejtett ruszkiktól tudódott ki. Sajnos az esetet, vagyis a két nő eltűnését a zászlóaljtörzs szolgálatvezető törzsőrmestere, Maráczi567 nem jelentette idejében a parancsnokságnak, már csak azután, mikor a parancsnokságnál azt vették észre, hogy iratok és térképek hiányoznak. Hiába kapta meg Maráczi a mulasztásáért a méltó büntetést, ez már a helyzeten mit sem változtatott. Közben a hadosztálynál hátul vállalkozásokat terveztek, július hó végével, csak a tervezők nem lettek vállalkozók. De a vállalkozók sem vállalkozók voltak, hanem a különböző alakulatoktól kijelölt katonák, hisz én is köztük voltam. Tizedesen aluli és őrmesteren felüli csak egy zászlós volt. De ő sem önként vállalkozó volt, mint ahogy egytől egyig mi sem. Kékedy nevű, félszemű főhadnagy568 az igen, hisz ő volt a vállalkozás parancsnoka. Összegyűjtöttek bennünket Grem567 A 17/11. zászlóalj törzsébe tartozott Maráczi törzsőrmester, szolgálatvezető személyéről és katonai szolgálatairól nem rendelkezünk adatokkal. 568 Kékedy Tibor próbaszolgálatos főhadnagy, a 17/1. zászlóalj 2. puskásszázad, majd 17/1. rohamszázad parancsnok, felderítő tiszt. A balul sikerült 1942. december 30-ai vállalkozásnál vesztette el a fél szemét. A Kékedyről a továbbiakban leírtak egyoldalúnak tűnnek, és távol állhatnak a valóságtól. 25 7
