Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 2. - Zalai gyűjtemény 76/2. (Zalaegerszeg, 2014)

17. gyalogezred - Ezredtörzs - 20. Péchy György főhadnagy (17. gyalogezred, ezred 1. segédtiszt) harctéri naplója, 1942. április 29. - május 16

Petrowitzen reggelizünk. Német Schwester-ek2 teát adnak. Jó meleg, de cukor nem sok lehet benne, kissé mentolos ízű. Az éj folyamán egyik lovunknak a szomszédja eltöri a lábát, s a kocsi oldalfalát is csúnyán kirúgják. A beteg lovat Katowicén adjuk le. Egyúttal itt érkezünk be egy hatalmas iparvidékbe. Amerre nézünk, mindenütt gyárkémény, gyárkémény mellett. Óriási, nálunk - Budapestet kivéve - ismeretlen nagyságú vasútállomások.

Az iparvidék után fenyőerdők között, homokos területen fut a vasutunk. Piszkos lengyel falvakat látunk. A vasút mentén tíz-húsz méterre egymástól, kilométer hosszban gyerekek futnak, állandóan kiabálva: „Dole kleba - adjatok kenyeret!"

Késő éjjel érünk Skarzisko3 vasútállomásra.

V. 2-án. A Visztulán át Deblin, majd reggeli Lukowban. A menetvonal mentén egyre több nyomát találjuk az 1939-es lengyel-német háborúnak. Eddig is a vasúti állomásokon többször láttunk lengyel foglyokat. Nagyon kérik a cigarettát. Általában a cigarettának itt mindenki előtt nagy értéke van.

Előző este elfelejtettem bejegyezni, hogy Skarzisko állomás előtt német tisztek, altisztek szálltak fel, akiket Skarziskoig vittünk. Első német beszélgetésem. A kéz sokat szerepel a beszédemben, de azért megértjük egymást. Mondja, hogy itt egy pár csizma körülbelül 1000-1200 zloty - az a mi pénzünkön, durván átszámítva 750-800 pengő -, de őrületes ára van mindennek (1 kg kenyér 15 pengő, 1 kg vaj 45-50 pengő).

Lukow után újra más a tájjelleg. Ez még kifejezőbb és jellegzetesebb lesz, mikor a Búgnál átlépjük a volt lengyel-orosz határt. Volt erődök, volt lövészárkok, és mindenütt a háború nyomai. Gránáttölcsérek, felégetett vasútállomások, elpusztított harckocsik, elégett vasúti kocsik.

Déli étkezés Breszt-Litovszkban. A németek megállapították, hogy a kanálisok a kutakba folynak. A városnak egyetlen, iható vizű kútja sincs.

Erdő, és megműveletlen, sok helyütt mocsaras vidéken visz az utunk.

Most már nem pontosak a megállásaink és indulásaink. Ma éjjel 3-kor vacsoráztunk Stolpcén.

V. 3. Reggel onnan tudom meg, hogy vasárnap van, hogy Pista4 kér eltávozást délutánra.

Közeledünk Minszkhez. A nagy csata nyomai már láthatók. Egyre északkeletebbre megyünk. Érezhető a levegő lehűlése.

1/2 10 órakor érkeztünk be Minszkbe. Itt reggelizünk. Itt sincs ivóvíz, de teát kapunk.

2 Vöröskeresztes nővérek.

3 Skarzysko-Kamienna, lengyelországi város.

4 Török István honvéd, a naplóíró tiszti küldönce. Személyéről és beosztásáról nem rendelkezünk pontosabb adatokkal.

8