Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 2. - Zalai gyűjtemény 76/2. (Zalaegerszeg, 2014)
17. gyalogezred - Ezredtörzs - 21. Péchy György főhadnagy (17. gyalogezred, ezred 1. segédtiszt) visszaemlékezése, 1942. március - 1943. május (részletek)
Megkaptuk a hadosztály védelmi intézkedését. Részleteiben már ismertük. [...] Az északi, a német VII. hadtest felé [kijelölt] sávhatárt már korábban megadták: Don - Voronyezs patak összefolyásán keresztül nyugat-kelet irányú. A déli sávhatárunkat most határozta meg az intézkedés: Rudkino déli részén párhuzamosan az északi sávhatárral. A védelmi [intézkedés] szerint közvetlenül a folyó partján csak figyelőőrsök lettek felállítva, úgy, hogy a kanyarokat is figyelembe véve a víztükör hézagmentes figyelése lehetséges] legyen. Az ezredparancsnokságon részletesen kidolgoztuk a védelmi tervet. A rajzmunkát én végeztem. Annak idején az Akadémián Farkas Antal vezérkari százados volt a harcászat tanárom, ő, aki éppen Szávay vezérkari alezredessel közösen adták ki a „Harcászati sorvezetőt". így, ennek ismeretében végzett munkám nagyon tetszett Szávay ezredparancsnoknak. Ezt ki is nyilvánította, és kapacitált, hogy jelentkezzem a Hadiakadémiára, ahol ő harcászat tanár, és segítségemre lesz. Köszöntem, de megmondtam, hogy nem vágyom a vezérkarhoz. Az ezredparancsnok úgy döntött, hogy a védőállás vonalát hátravette a korábban leírt dombvonalra. Ezt indokolta a megfelelő kilátás biztosítása, másrészt egy esetleges árvízzel való számolás. Sok vita volt, hogy a főellenállási vonalat a peremvonal előtt, vagy a tüzérségi figyelés elől kivonva, a peremvonal mögött vezessük. Őszintén szólva már nem emlékszem a döntésre. Mindkét zászlóaljnál voltak előretolt állások, harcelőőrsök, melyek a figyelőőrsök és a főellenállási vonal között, attól 150-200 méterre a terep szerint foglaltak védőállást. Beállítottuk a saját zárótűz-rendszerünket, s ezt egyeztettük a tüzérosztály zárótűz tervével. Intézkedés történt a műszaki zárak telepítésére is. Nyugodtan állíthatom, hogy az ezred kiadott védelmi parancsa tartalmazta mindazokat a teendőket, melyeket a Harcászati Szabályzat a védelem felépítésére, végrehajtására előírt, mint például tartalékok képzése, magatartás esetleges ellenséges betörés esetén, vagy sötétségben! támadás esetén, stb. Sajnos figyelembe kellett venni, hogy ilyen nagy kiterjedéshez csak megfogyatkozott erő és kevesebb nehézfegyver áll rendelkezésre, mint a teljes állomány esetén. [...] Ez a körülmény nem tette lehetővé, hogy ilyen nagy kiterjedés mellett megteremtsük a védelmi állás mélységét, mely a szabályzataink előírásának megfelelt volna. A műszakiak részéről kidolgozásra került a telepítendő műszaki zár terve. Ennek felépítését az alábbiakban ismertetem. Északról kezdve a folyóparton kisebb megszakításokkal „S" aknamező volt: 500 „S" akna, 200 méter hosszban, 30 méter mélységben. Ez végig, az „M" kanyarban is követte közvetlenül a folyópartot. Magában az „M" kanyarban, a bozótosban és a szárak végeinél hasonlóan volt telepítés. Nyugat felé az „S" aknamező után, a 17/III. zászlóalj sávjában egészen a községig „ T" aknamező volt: 500 „ T" akna 200 méter hosszban, 30 méter mélységben, ettől tovább nyugatra, szintén a községig kiépített drótakadály. Ki49
