Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 2. - Zalai gyűjtemény 76/2. (Zalaegerszeg, 2014)
17. gyalogezred - Ezredközvetlenek - 25. Húsz István honvéd (17. gyalogezred ezredközvetlen kerékpáros szakasz) harctéri naplói: A) 1942. március 17. - szeptember 24. B) 1942. október 25. - 1943. január 27
1942. VII. 13. Szolgálatban voltunk az ezredirodánál, ma délben járt le a szolgálat. Nagyon sok a találgatás a hazamenésről, a fölváltásról, de valóságban nincs semmi, pedig jó volna, ha jövő hó 1-jén fölváltanának bennünket. Én is szeretnék már hazamenni búcsúra, de jó lesz, ha Mindenszentekre mehetünk is haza, vagy [ha] még karácsonyra lehet hazamenni, az is nagyon jó lesz. Itt vagyunk most a Don folyó mentén, Voronyezstől délre 20 km-re egy faluban. Ma sok csomag jött, de nekem nem. Azt mondják, hogy még holnap is lesz. 1942. július hó 14-én. Egész nap pihenés, ránk is fér nagyon. Ma talán szolgálatban sem leszek. Ugyan jó dolog rövidnadrágban kifeküdni a napra, és aludni, pihenni. Igaz, hogy az ember itt nem tud olyan jól pihenni, mint otthon, nem olyan édes a pihenés. Ma is elküldtem négy lapot, igaz, hogy kaptam 8-10 darabot. 1942. VII. 15-én. Semmi különös esemény nem történt, ha csak az nem, hogy az élelmezés csapnivaló rossz. Nem is tudom elképzelni, mit akarnak velünk. Kenyér már két nap óta nem lett kiadva; azt mondják, nincs. Az ebéd rendszerint az oroszoktól zsákmányolt kásaféle, aminek még a szaga sem jó. Csomagot már két hete kaptam. 1942. VII. hó 16-án. Délelőtt feküdtem, aludtam, és álmomban otthol voltam szabadságon. Nagyon rossz és különös álmom volt, nem tudom, mit jelenthet. Talán csak nincs valami baj otthol? Nem szeretném. Leveleket, azt garmadával kapok, de csomagot, azt bizony már régen kaptam. Most itt a Don folyó partján jó helyünk van, csak ne kellene előremenni, inkább hátra, a magyar haza felé. 1942. VII. 17-én. Semmi különös újság nincs. A hazamenésről az utóbbi napokban nagyon sok szó esik, most már esedékes is volna a leváltás, mert éjjelente az orosz Ráták nagyon működnek, egész éjjel szórják a bombáikat. A Péter elindult hazafelé. 1942. VII. 18. Reggel dupla reggeli volt főtt krumpliból. Ebéd az megint dupla volt, mert a légvédelmi tüzérek láttak vendégül bennünket. Elsőrendű húsleves, utána káposztafőzelék fasírozottal, két pogácsa fejenként. Azt gondoltam, lakodalomban vagyok orosz földön. Este foglyokat kísértünk hátra egy faluba. Este pedig az a hír volt, hogy elbombázták a postakocsit. Nekem is két csomagom van pedig úton; nem tudom, megkapom-e. 1942. VII. 19. vasárnap. Második búcsú. Reggeli feketekávé, utána szajré krumpli főzés. Ez az ünnepi reggeli, amikor otthol most minden jó ételek vannak. Itt meg tegnapra se kaptunk kenyeret, meg talán ma sem. A Ráták pedig mindig nagyobb arányban támadnak, és már komolyan kezdek tartani attól, hogy valami baj lesz velünk. Mostanában még egy nagy offenzíva lesz, nagyobb, mint a másik volt. Lehet, hogy nem kerülünk bele, és talán már rövidesen megjön a leváltás. A csomagot biztos nem kapom meg, nagy baj. A Gál319 jóslása szerint 319 Gál lános honvéd, 17. gyalogezred, ezredközvetlen kerékpáros szakasz. 175
