Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 1. - Zalai gyűjtemény 76/1. (Zalaegerszeg, 2014)
Előszó
ELŐSZÓ A magyar királyi 2. honvéd hadsereg III. hadtestéhez tartozó 9. könnyű hadosztály nagykanizsai, zalaegerszegi, Csáktornyái, keszthelyi, soproni és szombathelyi alakulatai 1942 tavaszán az első csapattestek között érkeztek ki a keleti hadszíntérre. Az 1942. június 28-án, Kurszktól keletre indított nagyszabású német offen- zíva során az első vonalban küzdöttek, majd augusztusban a Donnál vívtak véres hídfőcsatákat. 1943. január 27-én - mint a visszavonuló magyar és német csapatok utóvédjei - utolsóként hagyták el a 2. hadsereg Don menti védőállásait. Veszteségeik mind a nyári hadművelet, mind a hídfőcsaták, mind pedig a visszavonulás során rendkívül súlyosak voltak. A 9. könnyű hadosztály - menetszázadaival együtt számított - mintegy 15.000 főnyi személyi állományának alig a negyede- ötöde tért vissza viszonylag épségben, 1943 tavaszán a hátországi helyőrségekbe. A sebesülten hazakerültek számát nem ismerjük, a maradandó veszteségük, vagyis a hősi halottak és a hadifogságba esettek száma közel 8000 főre becsülhető. A tragikus sorsú zalai seregtest nemcsak személyi állományának, de irattárának, korabeli hadiokmányainak túlnyomó többségét is elveszítette, illetve megsemmisítette a visszavonulás és a későbbi háborús évek viszontagságai közepette. A 2. hadsereg fennmaradt iratai között a 9. könnyű hadosztályról - kevés kivétellel - a hadműveleti területen, illetve a hátországban utólag, 1943 tavaszán- nyarán rekonstruált harctudósítások lelhetők fel, melyek csupán töredékesen dokumentálják e seregtest 1942-1943. évi harctéri tevékenységét. Ezen történeti értékű hadiokmányokat a Honvéd Vezérkar főnökének 1943. május 14-ei rendeletére azoknak a csapattiszteknek kellett összeállítaniuk és a Vezérkar főnöke 4. osztálynak felterjeszteniük, akik a legmagasabb beosztásban és rendfokozatban maradtak életben alakulatuknál. A rendkívül hiányosan fennmaradt egykorú hadiokmányok mellett fontos, nélkülözhetetlen forrását képezik a 9. könnyű hadosztály történetének a seregtest tisztjeinek és legénységi állományú katonáinak személyes dokumentumai, harctéri naplói és visszaemlékezései is. Kötetünk - a „Zalai honvédek a Donnál" című fotóalbum folytatásaként - a 9. könnyű hadosztály 1942-1943. évi történetének legfontosabb, mindeddig túlnyomórészt közöletlen és ismeretlen szöveges dokumentumait tartalmazza. E - néhány kivételtől eltekintve kiadatlan - forrásokat a Hadtörténelmi Levéltárból, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltárából, a zalaegerszegi Göcseji Múzeumból, a nagykanizsai Thury György Múzeumból, valamint az egykori résztvevők leszármazottaitól gyűjtöttük össze, illetve válogattuk ki. A korabeli hadiokmányok (legnagyobbrészt rekonsturált harctudósítások) közül a leghitelesebb, leginformatívabb 17 dokumentumot közöljük, azokat, melyeknek állításait más, megbízható források is megerősítik. Az eredeti kéziratban 5
