Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 1. - Zalai gyűjtemény 76/1. (Zalaegerszeg, 2014)

Bevezető - A magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály 1942–1943. évi harctevékenysége a keleti hadszíntéren

Nyikolszkojén át. A továbbiakban utóvéd!"124 Ezen intézkedés eljutott a Rőzsey-cso- porthoz is, amely 11 órakor alárendelt csapattesteit is értesítette erről. A sztaro nyikolszkojei események azonban felborították a 9. könnyű had­osztály visszavonulásának tervezett rendjét. Miután a szovjet csapatok a Deseő- csoport védelmét Sztaro Nyikolszkojétől nyugatra áttörték és az összes nyugati irányba vezető utat lezárták s birtokba vették, a tervezett nyugati irányú vissza­vonulás meghiúsult. Az ellenséges csapatok a déli órákban nyugati irányból be­törtek a település déli részébe is, ahol az ott tartózkodó magyar és német csa­patrészeknél pánik keletkezett. A német vonatalosztályok menekülve igyekeztek Sztaro Nyikolszkoje északi kijárata felé, s több más alakulatot is magukkal ragad­tak. Általános menekülés kezdődött meg Hohol irányában. A település körvédel­mét ellátó kisebb magyar alakulatok - Philadelphy László és Szilágyi Dezső szá­zados csoportja - a német 164. gyalogezred csapattesteivel együtt ugyan felvették a harcot, de a község déli részébe befészkelt ellenséges csapatokat nem sikerült kiűzniük. A Sztaro Nyikolszkoje keleti részén védekező Farkas-csoport parancs­noka az ellenség fokozódó nyomása miatt délután 16 óra 30 perckor rendelte el a visszavonulást. Bár „kitaposott" út északi irányban nem állt rendelkezésre, Farkas Zoltán ezredes mégis amellett döntött, hogy nem Sztaro Nyikolszkojén át, hanem a hóval borított dombos terepen próbál eljutni Hoholba.125 A 9. könnyű hadosztály Rőzsey-csoportja január 27-én reggel 7 és 8 óra között jutott el Dmitrijevkáig, első menetcéljáig. Előbb Kaltróy Antal alezredes csapat­teste érkezett meg a településre és fedezte az utána jövő alakulatok visszavonulá­sát, majd Czenthe István százados 3/1. zászlóalja, s az utóvéd csapattest is bevo­nult Dmitrijevkába. Az ellenségtől való leválás - a szovjet csapatok folyamatos aknavető- és tüzérségi tüze, valamint Gremjacsje ezáltali felgyújtása ellenére - veszteség nélkül történt. A csapatok 8 órától egészen délután 16 óra 30 percig Dmitrijevkán riadó-készültségben voltak. A visszavonulás folytatására vonatkozó - 11 órakor megkapott - parancs ér­telmében a 3/1. zászlóaljnak a továbbiakban az elővéd szerepét kellett betöltenie. A Kaltróy alezredes parancsnoksága alatti főoszlop az elővéd mögött 600 méterre menetelt. Ezen utóbbi csoport egyik részét a 17/11. zászlóalj, a 3/II. zászlóalj meg­levő részei és a 3. gyalogezred egyik ezredközvetlen páncéltörő ágyús szakasza, a másikat Pálffy László százados parancsnoksága alatt a 3. gyalogezred ezred­közvetlen csapattestei alkották. A főoszlophoz sorolták be az 52. gyalogezred és a 34/1. zászlóalj töredékeiből megalakult egy-egy puskásszázadot és a 9/1. köny- nyű tüzérosztály megmaradt ütegeit is. Az utóvéd a 17/III. zászlóaljból, a 17. 124 HL 2. hadsereg iratai. 21. doboz. Farkas Zoltán ezredes, a 22. gyalogezred parancsnoka által tartott előadás ezrede 1943.1.13. és II. 14. közötti harcairól a Tiszti Kaszinóban. 1943. május. 15. p. 125 HL 2. hadsereg iratai. 20. doboz. A III. hadtest körletében felállított „Deseő" csoport harctudósítá­sa, 1943.1. 25. - I. 29. (Kern Károly vezérkari őrnagy). 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom