Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 1. - Zalai gyűjtemény 76/1. (Zalaegerszeg, 2014)

Hadiokmányok, harctéri naplók és visszemlékezések I. - Hadosztály-közvetlenek

Január 31. A németek támadást intéznek, hogy Nyizsnyedevick felé kitörje­nek. Sajnos nem sikerült, és visszavonulásukkor mi is mint utóvédjük utóvédje sodródtunk tovább a Gyevica völgyében. Kulevkán a németek minden járművün­ket elvették, csupán a mozgókonyhát és egy szánt hagytak meg élelemszállításra. A harctéri napló kivonatait tartalmazza: HL Tgy. 3361. E kivonatokat, valamint a napló továb­bi négy kéziratoldalának másolatát közli: Bujdosó József2002. 7-16. p. 17. Bujdosó József hadnagy (9. könnyű hadosztály híradószázada parancsnok helyettese) visszaemlékezése, 1943. február - május (részletek) Február első napjaiban nyilvánvalóvá vált előttünk, hogy a szovjet csapatok már jóval nyugatabbra járnak, Sztarij Oszkolt is elhagyva. Hadosztályparancsno­kunkat, hírek szerint sebesülten, egy német „Storch" kisrepülőgép menti ki a sok­szoros gyűrű öleléséből. A gépet magam is láttam, hisz cirka 100-150 méterre voltam a le- és felszállás helyétől. Vitéz Oszlányi Kornél vezérőrnagy így kime­nekült. Magyar alakulat már nemigen akad a közelünkben. [Mínusz] 30-40 fokos hidegben kezdjük meg gyalogmenetben az elérhetetlen nyugat irányába való küzdelmes vonulásunkat. Csakhamar nagy gondot okoz­nak az egyes embereknél felfedezett különböző szeszesitalok. Nincs irgalom, tö­röm, zúzom egy pár megbízható és józan rajparancsnok segítségével az üvege­ket. Nincs elégedetlenség, így is előfordul, hogy megkéstünk. Nem sokat kellett inni ahhoz, hogy elfáradva, elálmosodva leüljön valaki egy kicsit pihenni. Ha va­laki erőszakkal nem ráncigálta fel, nem vonszolta egy darabig, az illető többé nem kelt fel, megfagyott. „Tél tábornok" szedte az áldozatokat. Sok kellemetlenséget okoztak a kiszámíthatatlanul feltünedező szovjet cso­portok. Laci520 barátommal fáradtan, fázósan támaszkodtunk egy ruszki fogat lo­vának oldalához, annak testmelegét kihasználva. Egy kis aknabecsapódás elő­ször az egyik ló két első lábát, másik akna a párja első két lábát viszi el. Mindkét ló összeroggyan. Mi mindketten sértetlenül folytatjuk utunkat. [...] Csakhamar újabb kellemetlenségek adódnak. Egyes emberek a közelben felfe­deztek egy cukorgyárat. Cukrot már nem találnak, de volt még melasz a silókban. Sokan nem tudnak uralkodni magukon, teleeszik magukat a ragacsos, szirupos melasszal. Rövid idő múlva fájdalomtól eltorzult arccal fetrengenek gyomorgör­csökkel. Még az a szerencsés, aki hányás, hasmenés útján megkönnyebbül, mert különben keserves kínok között utoléri a megváltó fagyhalál. 520 Dr. Horváth László főhadnagy, a 9. könnyű hadosztály híradószázadának parancsnoka. 385

Next

/
Oldalképek
Tartalom