Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 1. - Zalai gyűjtemény 76/1. (Zalaegerszeg, 2014)

Bevezető - Személyi adattár

rületére. Június 28-án hősi halált halt. Robbanó puskagolyó találta el a csípőjén és a sze­mérem tájékon. 1942-ben az ellenség előtt tanúsított önfeláldozó magatartásáért a Magyar Bronz Vitézségi Éremmel tüntették ki. (HL HM 22. v. oszt. 632.459/1942.) SIMON LAJOS (Somogyszentmiklós, 1915. április 8., anyja neve: Dömölky Ilona) hivatá­sos hadnagy, főhadnagy (1943. augusztus 1.). 1942. május elején a 9. könnyű tüzérezred egyik ütegének elsőtisztjeként vonult el a keleti hadszíntérre. November 30-ától rövidebb ideig ütegparancsnoki beosztást is betöltött. Miután a 2. hadsereg hadműveleti területéről 1943 áprilisában visszatért, október 5-én üzemellenőrző tisztviselői próbaszolgálatra az I. hadtest parancsnokságának IV. osztályára vezényelték. 1945. február 23-án szovjet hadi­fogságba esett, ahonnan 1947. július 30-án tért vissza. Halálának helye és ideje nem ismert. (HIM KI Simon Lajos Győző 16856. sz. ti. ogy.) SIMOR (Schweighoffer) LÁSZLÓ (Nagykanizsa, 1914. december 24., anyja neve: Tóth Er­zsébet) hivatásos hadnagy, főhadnagy (1943. augusztus 1.). 1942. április végén a 9. könnyű tüzérezred 2. ütegének elsőtisztjeként vonult el a keleti hadszíntérre. 1943. január 10-én a hátországba vezényelték, majd alakulata pótosztályának távbeszélő szakaszparancsnoki beosztását látta el. 1944. november 16-ától Nagykanizsán, a 24. tüzér pótosztály beosztott tisztjeként teljesített szolgálatot, majd a 3. honvédkerület-parancsnokság által 1945. janu­ár 3-án felállított önálló tüzérüteg parancsnokaként részt vett a Sárvár körüli harcokban. Munkásalakulatként alkalmazott alosztályával osztrák területre visszavonulva május 8-án szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1948. november 5-én tért vissza. Budapesten hunyt el 1969. május 30-án. (HIM KI Simor László 15458. sz. ti. ogy.) SIPOS BÉLA, dr. (Szombathely, 1910. május 14., anyja neve: Kovács Margit) tartalékos had­nagy, tartalékos főhadnagy (1942. október 1.). 1942. május 4-én a 9/II. könnyű tüzérosztály törzs felderítő tisztjeként vonult el a keleti hadszíntérre. A későbbiekben alakulata vonat­parancsnoki beosztását töltötte be. A Dontól történt visszavonulás során, 1943. február 2. és 4. között, Sztarij Oszkol környékén légnyomást és fagyási sérüléseket szenvedett. Feb­ruár közepétől a hátországban gyógykezelték. Felépülését követően október 15-én lesze­relték. Több katonai szolgálatot nem teljesített, hadifogságban nem volt. Halálának helye és ideje nem ismert. (HIM KI Dr. Sipos Béla 92811. sz. ti. ogy.) SIPOS KÁROLY (Budapest, 1913. június 15., anyja neve: Fehér Gizella) protestáns tartalé­kos tábori lelkész (1940. július 3.). Katádfa református lelkésze volt. 1942. november 4-én - tábori lelkész váltás céljából - vezényelték a 2. hadsereg Don menti hadszínterére, ahol a 17. gyalogezred protestáns tábori lelkészi teendőit látta el. 1943. január 16-án Kocsatovká- nál megsebesült, majd a Dontól való visszavonulás során - ismeretlen időben és helyen - nyoma veszett. A szentlőrinci járásbíróság Pk. 404/1949/4. számú végzéssel, 1943. február 15-ei vélelmezett halálozási időponttal holttá nyilvánította. (HL KJ 167/a., HIM KI Név­szerinti veszteségkimutatás, adatbázis.) SIPOS SÁNDOR (Hahót, 1911. november 22., anyja neve: Horváth Anna) őrvezető, címze­tes tizedes. A 17/1. zászlóalj kötelékében teljesített harctéri szolgálatot a 2. hadsereg 1942­162

Next

/
Oldalképek
Tartalom