Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 1. - Zalai gyűjtemény 76/1. (Zalaegerszeg, 2014)
Bevezető - Személyi adattár
1943. évi keleti hadszíntéri hadműveletei alatt. A visszavonulás során, 1943. február 5-én Ohmnál fagyási sérülést szenvedett a jobb lábfején. (HL HM 22. v. oszt. 748.616/1943.) SOLTI (Steinmacher) ERNŐ (Herend, 1909. november 23., anyja neve: Bajomy Lujza) hivatásos százados (1942. március 31.). 1942. május 1. és 1943. május 5. között a 47/11. zászlóalj 6. századának parancsnokaként vett részt a 2. hadsereg keleti hadszíntéri hadműveleteiben. Újabb harctéri szolgálata 1944. június 18-án vette kezdetét, amikor a 7. gyaloghadosztály 17/6. lövészszázadának parancsnokaként kikerült a 1. hadsereg galíciai hadműveleti területére. Az augusztusi hadosztály-összevonás után a 24. gyaloghadosztály 24/1. zászló- aljának egyik lövészszázadát irányította a kárpátoki harcok alatt. 1945. január 27-én Csapnál megsebesült, s március 20-áig tartott a gyógykezelése. Mint a 205. munkásdandár egyik zászlóaljparancsnoka május 9-én Graz közelében szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1947. július 22-én tért vissza. Halálának helye és ideje nem ismert. (HIM KI Solti Ernő 41154. sz. ti. ogy.) SÓLYOM JÁNOS (Örkény, 1914. május 20., anyja neve: Kovács Tóth Mária) tartalékos zászlós (1940. november 20.). 1942. május 1-jén a 17/11. zászlóalj géppuskás századának páncéltörő ágyús szakaszparancsnokaként vonult el a keleti hadműveleti területre. 1943. február 11-én, Obojannál a szovjet csapatok által bekerített Olim patak völgyéből történő kitörés után nyoma veszett. (HL HM 22. v. oszt. 756.130/1943.) SOLYMOSSY ULÁSZLÓ, vitéz nemes stanogorai (Theresienstadt, 1897. június 30., anyja neve: Medvey Amália) hivatásos vezérkari ezredes, vezérőrnagy (1942. szeptember 30.). 1941. augusztus 1. és 1942. augusztus 1. között a hátországban, majd a 2. hadsereg keleti hadműveleti területén a III. hadtest vezérkari főnöki beosztását töltötte be. Ezután a 2. hadsereg személyi tartaléka volt, majd szeptember 19-étől 1943. augusztus 1-jéig a szekszárdi 12. könnyű hadosztályt irányította. Frontszolgálatát követően 1944. október 1-jei nyugállományba vonulásáig а HM VIII. csoportjának főnöke, egyben a leventék országos parancsnoka volt. 1942-ben a hadműveletek vezetésében való eredményes közreműködéséért a MER Tisztikeresztje hadidíszítménnyel és kardokkal kitüntetésben részesült. 1960. szeptember 30-án Gröbmingben (Ausztria) elhunyt. (Szakály Sándor 2003. 314. p.) SÓLYOMVÁRI (Sergyán) GYÖRGY (Zalaegerszeg, 1916. január 4., anyja neve: Paksa Anna) hivatásos hadnagy, főhadnagy (1943. augusztus 1.). 1942. május 3-án a 47. gyalogezred ezredközvetlen távbeszélő szakasza élén vonult el a keleti hadszíntérre. A Dontól történt visszavonulás során kartörést szenvedett. Felépülését követően a 17. gyalogezred, majd pótkerete távbeszélő századának parancsnoka volt. 1944. november 10-én mint kiképző századparancsnokot a Nagykanizsán felállított 89/ III. újonckiképző zászlóalj kötelékébe osztották be, mellyel 1945. február 5-én német területen, Züllichauban szovjet hadifogságba esett. 1947. október 1-jén tért vissza az észtországi lágerekből. Nagykanizsán hunyt el 1987. június 14-én. (HIM KI Sólyomvári György 10275. sz. ti. ogy.) SOMFAY (Schweitzer) GYÖRGY (Nagykanizsa-Récse, 1910. január 17., anyja neve: Hoch- tolczer Irma) tartalékos hadnagy (1940. január 1.). 1941. április 3. és szeptember 20. között a murakeresztúr-alsódomborúi 53/4. határvadász őrs parancsnok-helyettese volt. 1942. 163
