Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)
Béres Katalin: Fára József közművelődési és idegenforgalmi tevékenysége
A tudományos ismeretterjesztés, népművelés valamint Göcsej megismertetése érdekében végzett munkássága azonban a sajtóban kiválóan dokumentált, olyan jelentős, hogy érdemes az utókor emlékezetére. A száz évvel korábban élt történészek is fontosnak tartották, hogy kutatásaik eredménye ne csak a szakmához, hanem a szélesebb közvéleményhez is eljusson, beépüljön történeti tudatába. Fára József Zala vármegye levéltárnokaként a megyét szolgálva szükségét érezte, hogy kutatásainak eredményeit megossza a szélesebb közönséggel, írásainak túlnyomó többségét a legitimista, konzervatív szellemiségű Zalamegyei Újságban jelentette meg. Idekerülése óta termékeny, bár nem állandó szerzője volt a lapnak. Történeti témájú írásainak stílusáról az 1936- ban megjelent „Zalaegerszeg mint megyeszékhely" című könyvecskéje, és a Zalamegyei Újságban megjelent cikksorozata kapcsán így írt a lap szerkesztője: a munka „ bőséges ismereteket közöl olyan összeállításban, hogy az egész könnyen áttekinthető s olyan nyelvezettel, hogy megértheti mindenki. Nem adathalmaz, hanem kedves, szórakoztató olvasmány is."2 Ez a megállapítás jellemezte minden írását. Történeti tárgyú művei mellett zenei, képzőművészeti, építészeti témájú cikkeket is publikált: 1924-ben pl. Haydn Teremtés című oratóriumát ismertette,3 egy évvel később előszót fogalmazott a Faluszövetség Zalaegerszegen rendezett kiállításának katalógusához.4 Érzékenységről és hozzáértésről tanúskodó kritikát írt Kássa Gábor és Pataky Andor zalai képzőművészek 1926-os zalaegerszegi kiállításáról,5 lelkesen ünnepelte Serényi Árpád fényképészt, amikor a National Geographic fényképeket kért tőle,6 s művészettörténészi hozzáértéssel ismertette az újonnan épült lórántházi templomot és szobrait. Mindezekből kitűnik nagy műveltségű, széles látókörű, a kultúra egyéb területein is otthonosan mozgó személyisége. Olykor könyvismertetésre is vállalkozott, ő ajánlotta az újság olvasóinak figyelmébe Pehm József Padányi Bíró Mártonról írt monográfiáját.7 A levéltár, a levéltárosi kutatómunka megismertetésére alkalmanként iskolai osztályokat fogadott a munkahelyén, a tanítóképző, a főgimnázium, vagy a felsőkereskedelmi iskola tanulói az ő kalauzolásában ismerhették meg az intézményt, az ott őrzött értékeket és érdekességeket. 1924-ben - a klébelsbergi kultúrpolitika részeként - Zala megyében megszervezték az Iskolánkívüli Népművelési Bizottságot, melynek hivatalból Fára József 2 ZMU Herboly Ferenc: Zalaegerszeg, mint megyeszékhely. 1936. június 24. 2. p. 3ZMU Fára József: Az oratóriumról. Haydn: Teremtés című oratóriumának ismertetése. 1924. november 28. 4 MNL OL P 2259 Faluszövetség-kiállítás katalógusának előszava. 1925. (Kézirat) 5 ZMU Fára József: Kássa - Pataky kiállítás. 1926. december 19. 3. p. 6 ZMU Fára József: Egy nagy amerikai folyóirat fényképeket kér Serényi Árpádtól. 1935. január 6. 2. p. 7 ZMU Fára József: Biró Márton veszprémi püspök életrajza. Pehm József könyve. 1934. július 15. 3. p. 28
