Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)
Béres Katalin: Fára József közművelődési és idegenforgalmi tevékenysége
is a tagja lett. A bizottság tevékenysége igazából az évtized második felében erősödött meg, amikor Bődy Zoltán alispán került az élére. A bizottság ellenőrizte és koordinálta a különböző települések népművelési munkaterveit, ugyanakkor különféle tanfolyamokat szervezett a megye egyes vidékeire; mindenekelőtt Göcsej szellemi és gazdasági elmaradottságának felszámolását tűzte ki célul. Ezt szolgálták az analfabéta és un. alapismereti tanfolyamok, melyeknek eredményeként az írni olvasni nem tudók száma 1933-ra 52 000-ről 33 500 főre csökkent.8 A tra- chomás vidékeken elsősorban, de másutt is egészségügyi tanfolyamokon világosították fel a falusi népet az elemi higiéniai szabályokról, a fertőző betegségekről, a csecsemőápolás mibenlétéről. A korszerű gazdálkodás meghonosítását segítették elő a megyében bevezethető termelési ágakról, pl. a gyümölcstermesztésről szóló kurzusok. Az előadások ott örvendtek nagy látogatottságnak, ahol az oktatók diavetítéssel, rádióelőadással, gramofonlemezzel oldották az iskolai tanítási formát, vagy ha a tanítás végén műsor vagy tánc szórakoztatta a hallgatókat. A technikai eszközöket, diavetítőt, gramofont, lemezeket, rádiót a Vármegyei Iskolánkívüli Népművelési Bizottság ingyen kölcsönözte az előadóknak. A tanfolyamok késő ősztől kora tavaszig tartottak, hiszen a falun élőknek csak ekkor volt egy kis szabadideje a művelődésre, szórakozásra. A Vármegyei Iskolánkívüli Népművelési Bizottság a praktikus ismeretek átadása mellett nagy gondot fordított a nemzeti öntudat megerősítését célzó, a helyi közösségek múltját, értékeit bemutató előadások megszervezésére. Különösen nagy hangsúlyt kapott ez az 1930-as évek elejének gazdasági válság sújtotta éveiben. „A súlyos gazdasági helyzetből eredő s a lelkeket megfogó ayáthia leküzdése s a lakosság gondolatmenetének helyes irányba terelése végett... emelni kell a vallásos érzést és a nemzeti öntudatot." - fogalmazta meg 1931-ben a népművelés feladatait a bizottság.9 A bizottság tagjaként, s egyik kiküldött előadójaként Fára József maga is részt vett ebben a munkában. 1929-33 között megye- és várostörténeti kutatásaira alapozva rendszeresen tartott helytörténeti témájú előadásokat Zalaegerszegen és a környező falvakban is. Az 1929-es, majd a 'ЗО-as népművelési évadban a zalaegerszegi Gazdakör hívta meg őt egy előadássorozatra, ahol többek között a város török hódoltság alatti küzdelmeiről,10 az egerszegi várnak a szentgotthárdi csata előzményeiben játszott szerepéről beszélt. Erről a témáról osztotta meg tudását Zalatárnok és Rédics község lakóival is, ahol mellette még Móra János főgimnáziumi tanár és Lillik Béla népművelési titkár tartott előadást, előbbi a ma8ZMU Eredményes munka az iskolánkívüli népművelés terén. 1933. december 8. 2. p. 9ZMU A vármegyében megkezdődött az iskolánkívüli népművelési munka. 1931. szeptember 30. l.p. ,0ZMU Fára József dr. előadása Egerszegnek a török hódoltság alatti küzdelmeiről. 1930. december 23. 2. p. 29
