Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)
Kiss Gábor: Fára József, Zala megye történetírója
18 részes cikksorozatban tette közzé kutatásainak eredményét.9 Ez szerencsére nem jutott arra a sorsra, mint a Paul Eber-féle kalendárium feldolgozása; még abban az évben kinyomtatva, önálló műként megjelent Zalaegerszegen.10 Fára e változatban egy fontos forrásközléssel is kiegészítette művét: Kisfaludy Sándornak 1836-ban, a vármegye vezetéséhez intézett nyilatkozatával, amelyben ötéves „színházkormányzói" tevékenységéről vall, bevilágítva egy kicsit az akkori színjátszás műhely- vagy inkább kulisszatitkaiba is. Ez így egy fontos színháztörténeti munkává avatta Fára József művét. Sajnos, ahogy jelezte, terjedelmi okokból a levéltári jelzeteket nem tudta közölni, csak a szövegben utalt rájuk, illetve a hiányukra. A mű így is elismerést hozott neki, olyannyira, hogy 1931-ben, amikor a színház megalapításának 100. évfordulója volt, Szőts Ernő, a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. igazgatója - Kozma Miklós közvetítésével - őt kérte fel egy terjedelmes, 25-30 perces történeti előadás megtartására.11 Az előadás el is hangzott a rádióban; Fára József né későbbi leveléből tudjuk, hogy Darnay Kálmán a Magyarság 1931. július 5-i számában elismeréssel írt róla.12 Fára József Kisfaludy Sándor tevékenységével még többször is foglalkozott, megtalálta pl. ismeretlen verseit, kiadta ifjúkori költeményeit;13 1938-ban pedig még egy kis tanulmányt adott közzé Zalaegerszegen, amelyben megírta Kisfaludy két balatonfüredi szobrának történetét.14 Ez nem a legdicsőségesebb eset a megye történetében: az 1850-es években hazafias buzgalomból szobrot akartak állítani Balatonfüre- den Kisfaludynak; a szoborbizottságot Oszterhueber József vezette, benne volt Bogyay Lajos cs. kir. megyefőnök is - de az 1861-ben, országos ünnepség keretében átadott szobor, Züllich Rudolf alkotása olyan félresikerült lett, hogy egy évtized múlva új határozatot kellett hozni egy második szobor készítéséről. Ezt Vay Miklós báró, Deák Ferenc későbbi zalaegerszegi szobrának alkotója készítette el, és 1877-ben állították fel. A szobrot később többször is áthelyezték, de Fára József tapintatos stílusú tanulmánya azóta is alapmű a történetében. Mint említettem korábban, Fára József egyik fő kutatási területe Zalaegerszeg története volt, de a vármegye históriájának más aspektusai is foglalkoztatták. Az 1920-as évekből mindezekre találunk forrásokat. Fára József iratai között található egy jegyzőkönyv fogalmazványa, mely a Vármegyei Monográfia Bizottság za- laapáti ülésén készült 1926. augusztus 7-én. Ebből kiderül, hogy a bizottság elnö9 ZMU A balatonfüredi színház megalapítása és működésének első évtizedei 1925. április 18. 2 p., 19. 2. p„ 21. 2. p„ 22. 2. p„ 23. 2. p„ 24. 2. p„ 25. 2. p„ 26. 2. p„ 28. 2. p„ 29. 2. p„ 30. 2. p„ május 1. 2. p„ 3. 2. p„ 5. 2. p„ 6. 2. p„ 7. 2. p„ 8.2. p. 10 Ua. Zalaegerszeg, 1925. 48 p. 11 MNL OL P 2259 Szőts Ernő levele. 1931. május. 1. 2. doboz 591. 12 MNL OL P 2259 Fára Józsefné levele a Rádió irodalmi osztályához. 1959. március. 1. doboz 35. Az előadás szövege: MNL OL P 2259 3. doboz 731. 13 Fára József: Kisfaludy Sándor ifjúkori költeményei. Győr, 1931.12 p. 14 Fára József: Kisfaludy Sándor balatonfüredi két szobra. Zalaegerszeg, 1938. 8 p. 48
