Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)
Kiss Gábor: Fára József, Zala megye történetírója
ke Body Zoltán alispán volt, tagjai Knoller Miksa apát és Barcza László, mindketten a vármegyei törvényhatósági bizottság tagjai. Fára József a bizottság előadója volt; ezen az ülésen számolt be Holub József pécsi egyetemi tanár arról, hogyan áll a megyei monográfia írásával; gyakorlatilag összegyűjtötte az anyagot, sőt már a következő, a „Községek története a török hódoltságig..." című is rendelkezésre áll. A bizottság javasolta is a vármegyének az első rész kiadását.15 Azt is tudjuk, hogy a jelzett 2. rész sosem jelent meg, azt Degré Alajos vásároltatta meg kéziratban a megyének az 1960-as évek elején.16 Fára József hivatali teendőivel összefüggésben ugyan, de egy másik, a vármegye múltját érintő kérdésben is részt vett, az ún. címervitában. Ennek történetét Molnár András részletesen megírta a Zala megye címeréről szóló monográfiában17 - Fára József itt is mint az illetékes bizottság előadója szerepelt. Ez volt az a vita, amelyet Zala Vármegye Törvényhatósági Bizottsága folytatott a két világháború közötti időszakban a Belügyminisztériummal, illetve az Országos Levéltárral a megye hivatalos címeréről. A belügyminisztériumi álláspont szerint a megye hivatalos színeinek a legelőször használt színkombinációt kellett tekinteni - ez a kutatások szerint zöld - ezüst volt, és az Országos Levéltár ezt támogatta. A megye azonban ragaszkodott a később általánosan használt kék-ezüsthöz, és ostromolta a minisztériumot ennek engedélyezéséért. Fára József 1930-ban alapos kutatásokat végzett a címer történetében (ezek ma is olvashatók az alispáni iratok között), de szakmai szempontból az Országos Levéltár álláspontját támogatta. A vita végül is nem dőlt el, a megye hivatalosan a zöld-ezüstöt használta, nem hivatalosan pedig a kék-ezüstöt... További érdekes dokumentumok Fára József jelentései a megye alispánjának illetve a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatójának.18 Mindkettő arról tanúskodik, hogy 1928. július végétől augusztus végéig Fára Bécsben kutatta a megyeszékhely török hódoltság alatti történetét. Részletesen leírta kutatásai eredményét, illetve hogy mit kellene még kutatni, és alispáni segítséget kért, hogy a körmendi Batthyány Levéltárba bejuthasson (ez a család viselte a legtöbbször a Kanizsával szembeni végek főkapitányi tisztét). A zalaegerszegi vár története továbbra is foglalkoztatta; egy 1931-ben hozzá írt levélben, melyet egy veszprémi levéltáros kolléga írt neki, a következőket olvashatjuk: „ Érdekes lehet a zalaegerszegi várra vonatkozó tanulmányod, mert a múzeumi embereink sem hallottak eddig semmit az egerszegi vár létezéséről."19 Fára József publikációi között nem került elő a za15 MNL OL P 2259 Jegyzőkönyv. Fogalmazvány [1926. augusztus 7.] 1. doboz. 16 Kiss Gábor: Degré Alajos, Zala megye történetírója: Degré Alajos emlékezete. Tudományos emlékülés. Szerk.: Molnár András. Zalaegerszeg, 2010. 72. p. 17 Molnár András: Zala megye pecsétje és címere. 1550-2010. Zalai Gyűjtemény 39. Zalaegerszeg, 2011.110 p. XXXVI tábla. 18 MNL OL P 2259 Fára József jelentése 1928. augusztus 29.1. doboz 97. 19 MNL OL P 2259 Vevér Emil levele Fára Józsefhez. Veszprém, 1931. március 6. 2. doboz 957-958. 49
