Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)

Kiss Gábor: Fára József, Zala megye történetírója

иг."33 Más helyről tudjuk, hogy ezek az ügyészi iratai lettek volna. A kézirat sorsáról nincs további információnk.

Még 1938 áprilisában, röviddel Budapestre költözése előtt Fára József egy fontos történeti áttekintést készített, A zsidóság emancipációjáról különös tekintettel Zala vármegyére címmel, mely két részben jelent meg a Zalamegyei Újság áprilisi számaiban.34 Tömör és alapos kutatás az országos egyenjogúsítási mozgalom történetét és annak Zala megyei vetületét tekintve, Deák, Eötvös, Széchenyi véleményét idézve. Fára, a kor szellemének megfelelően inkább Széchenyi óvatosan emancipáló álláspontjával értett egyet, a magyar nemzet védelmét hangsúlyozva, de - és ez a zsidó törvények árnyékában nagyon figyelemre méltó vélemény - az emancipációt el nem utasítva. Ez a zalai történetírásunk szempontjából igen érdekes, korrekt hangvételű, szövegközlésekkel gazdag tanulmány is visszhangta- lan maradt - a később ezzel a témával foglalkozó művekben (pl. a Zala megyei zsidóság történetének forráskiadványa) nem találtam nyomát annak, hogy Fára József kutatásaira hivatkoztak volna.35

Fára József 1938-ban elköltözött Zalaegerszegről, ám itteni működése nyomán még egy fontos történelmi tanulmány elkészítésében kellett részt vállalnia. 1942- ben jelent meg előbb a Dunántúli Szemlében, majd pedig annak kiadásában önálló műként is a Muraköz történetének rövid foglalata című 26 oldalas tanulmánya.36 A mű tudományos szempontból korrekten, jegyzetekkel, hivatkozásokkal ellátva mutatja be az 1918-ig Zala megyéhez tartozó terület történetét - ezt a művet azonban Fára József politikai megrendelésre írta. Erről tanúskodik egyrészt a tanulmány elejére beszúrt német nyelvű szöveg, másrészt egy, a Zala Megyei Levéltárban Szabó Béla levéltárnok iratai között megtalált levél.37 Az inkriminált német nyelvű szöveg arra a történelmi vitára utal, amely délszláv és magyar történészek között folyt a horvát nyelvű területek hovatartozóságáról; ez a szöveg is tartalmaz utalásokat arra nézve, hogy a Muraköz már а VI. században az ún. „észak-horvát" királyság része volt, majd 912 után I. Tomislav - egyébként dal- máciai - államához tartozott. E koncepció azt hivatott bizonyítani, hogy a terület mindig is a horvát királyság része volt, és ezért jogos volt az 1918-as megszállás, illetve a Jugoszláviához csatolás - s ezért vitatták az 1941-ben történt visszacsatolást is. Fára műve erre nézve készült ellenirat, a horvát koncepció cáfolata. Az említett levél megszólítása „Kedves Sándor", valószínűleg az alispánnak, dr. Brand Sándornak szól, 1941-ben érkezett, az iktatószáma alapján (más dátuma nincs).

33 Zalavármegye feltámadása... 159. p.

MZMU1938. április 17. 5-7. p., április 24.4-5. p.

35 A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai, 1716-1849. Szerk.: Németh László. Zalai Gyűjtemény 52. Zalaegerszeg, 2002. 288 [4] p.

36 Fára József: A Muraköz történetének rövid foglalata. A Dunántúli Szemle könyvei 195. Szombathely, 1942. 26 p. Horvátul: Krathi Pregled historije Megyimurja. Csáktornya, 1943. 32 p.

37 Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltár. Szabó Béla iratai. Fára József levele. 1941. 25. sz.

53