Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)

Kiss Gábor: Fára József, Zala megye történetírója

Kiderül belőle, hogy a munka megrendelője maga a miniszterelnökség; hasonlót adtak ki a szlovákiai tárgyalások előtt Kassáról is. A munkába Pehm József apátplébánost is be kívánták vonni, hogy az 1918-19-es megszállás történetét írja meg. Az instrukció nagyon érdekes: „Történelmi objektív elmondása legyen az eseményeknek, ne legyenek abban érzelmi elemek, mert ez kifelé szól és a hihetőleg rövidesen megtörténő tárgyalások miatt szükséges ezzel sietni." Ezért egyébként német és olasz nyelven is meg fogják jelentetni; a legfontosabb dolgokról, jogainkat igazoló okmányokról fényképeket is kérnek. Fára e levélben részletes instrukciókat is adott arra nézve, hogy milyen anyagot szeretne kapni, a gyűlésterem mely képeit kéri lefényképezni - szóval három év után is otthonosan mozgott Zalában. Hogy a művét a politika milyen sikerrel használta fel, láthattuk, de a tanulmány adatai, megállapításai ma is helytállóak.

Fára Józsefnek rengeteg kutatása maradt cédulákon vagy kéziratban. Halála után is többször fordultak özvegyéhez, mint ahogy a balatonfüredi színházról tartott rádióelőadás esetében már említettük. így tett két jeles zalai szakember is, Degré Alajos és Szentmihályi Imre, mikor 1960-ban a Göcseji Múzeum jubileumi évkönyvébe készítették elő tanulmányaikat. Mint az özvegyhez írott leveleikből kiderül, Szentmihályi Imre többször is kutatott Fára József hagyatékában, jegyzetelt és másolatokat is kapott. Ezúttal a kemendi várról és a múzeumi mángorlógyűjteményről kért adatokat, jelezve, hogy azok egy részét még Fára József gyűjtötte. Degré Alajos így mutatkozott be: „...nagyrabecsült férjének igénytelen utódaként jelenleg a Zalaegerszegi Állami Levéltárban dolgozom". Ő a zalai boszorkányperekről kért anyagokat - egyúttal azt is kérte, hogy ha Fára József magával vitt volna eredeti iratokat, akkor azokat az özvegy szíveskedjen visszaszolgáltatni. Mindketten megígérték, hogy Fára József munkásságára természetesen hivatkozni fognak.38 Szentmihályi Imre ezt a múzeum történetéről írott tanulmányában tette meg39 - egy helyen Degré Alajos is utalt Fára József kutatásaira.40 Ok legalább idézték munkásságát.

*

Összegzésként megállapíthatjuk, hogy Fára József az 1917-1942 közötti negyedszázadban óriási mennyiségű alapkutatást végzett Zala megye történetének forrásaiban; fontos kiadványokat készített, melyek ma is forrásértékűek. Törté38 MNL OL P 2259 Szentmihályi Imre és Degré Alajos levelei Fára Józsefnéhez. 1960. március 5., május 18., illetve május 12.1. doboz 27., 28., 30., 31.

39 Szentmihályi Imre: A Göcseji Múzeum története. In: A Göcseji Múzeum Jubileumi Évkönyve 1950- 1960.15-32. p.

40 Degré Alajos: Boszorkányperek Zala megyében. In: A Göcseji Múzeum Jubileumi Évkönyve 1950- 1960. 227-238. p.

54