Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)

Béres Katalin: Fára József közművelődési és idegenforgalmi tevékenysége

méltatva a Zalamegyei Újság.51 A kiadványt Serényi Árpád fotói és Fayl Frigyes bájos grafikái illusztrálták.

Ha számba vesszük Fára előadássorozatának következményeit, meg kell emlékeznünk a Magyar Képírók Társaságának göcseji tanulmányútjairól is. A Magyar Mérnök és Építészegyletben tartott budapesti előadásán hallottak inspirálták arra a hagyományokhoz kötődő magyar stílus megvalósítására törekvő festőcsoportot, hogy 1934 nyarán a kultuszminiszter 600 pengős ösztöndíjával Zalában, Szécsiszigeten hozzanak létre művésztelepet. A tíz művészből álló csoport: Boro- missza Tibor, Antal József, Büky Béla, a zalai származású Némethy Béla, Littkey György, Győry Elek, Muhoray Mihály, Fáy András, Hangay Szabó Miklós, Illésy Péter festők és Vályi Gábor szobrász hetekig járták a vidéket, gyűjtötték a göcseji népművészeti motívumokat, s festették a göcseji tájat és embert. Egy év múlva ismét a Göcsejben, Nován telepedtek le, alkotásaikból a Göcseji Héten nyílt nagysikerű kiállítás.52 Néhányan visszatértek közülük 1936-ban is, akkor Ortaházán volt a bázisuk. Műveiket itt és a fővárosban is kiállították, a megye és a város vásárolt belőlük. A Göcseji Múzeum is őriz közülük néhányat.

Még éppen csak elkezdődött Fára Göcsejt ismertető előadássorozata, amikor a kultuszkormányzat és a vármegyei iskolánkívüli népművelési bizottság megbízásából, állandó munkatársaival, Serényi Árpáddal és Lillik Bélával hozzálátott a balatoni diapozitív sorozat elkészítéséhez. 1934 januárjának végén a keszthelyi „jégünnepély"-en fotózták a befagyott Balaton nyújtotta lehetőségeket, a korcsolyázást, fakutyázást, vitorlásszánkózást,53 majd Balatonberény környékén a 35 cm-re befagyott tavon készítettek felvételeket a téli balatoni halászatról.54 A tó környéki tájat, a Balaton-felvidéki településeket és várakat 1935 júniusában örökítették meg; Badacsonytomajról, Révfülöpről, Balatonfüredről, Tihanyról, Felsőőrsről, Szentbékálláról, Reziről, Tátikáról, Csobáncról készült el a „művészi képből" álló balatoni képeslapsorozat.55 A vetítettképek diáihoz tartozó tudományos igényű forgatókönyv elkészítése, a zalai várak történetének feldolgozása azonban újabb kutatásokat igényelt Fárától, aki 1935 és 36 során három alkalommal is Bécsbe utazott, ahol hosszabb ideig kutatott az állami és a hadilevéltárban.56 Talán nem járunk messze az igazságtól, ha azt állítjuk, hogy egyúttal itt pihente ki a rengeteg utazással és a sok előadással tarkított előző két év fáradalmait. A balatoni vetítettképes diasorozat a magyarázó szövegekkel 1936 januárjára készült el,

51ZMU Megjelent Zalaegerszeg és Göcsej részletes kalauza. 1934. augusztus 9.1. p.

52 ZMU A magyar élet művészei. 1935. szeptember 8. 2. p.

53 ZMU Képek a Balaton téli sportéletéről. 1934. január 30. 4. p.

54 ZMU A népművelési bizottság felvételei a balatoni halászatról. 1934. február 8. 3. p.

55 ZMU Újabb művészi felvételek készültek a Balatonról. 1935. június 16.1. p.

56 Fára bécsi kutatásainak költségeit a vármegye finanszírozta. 1935-ben előbb 250 Pengő, majd 600 Pengő támogatásban részesítették a „balatoni gyógydíj" maradványának terhére. Lásd: A megyei kis- gyűlés 1935. július 9.-i és október 8.-i ülésének jegyzőkönyve. MNL OL P 2259.

37