Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)
Béres Katalin: Fára József közművelődési és idegenforgalmi tevékenysége
díszbemutatóját a vármegyeháza nagytermében tartották. „A nagyszámban egybegyűlt előkelő közönség a bemutató végeztével a legteljesebb elismeréssel adózott a képek elkészítőjének Serényi Árpádnak és Fára józsef dr. főlevéltárnoknak, aki nagyszabású előadásában nemcsak földrajzi, hanem érdekes történelmi ismertetést is adott az egyes képeknél. " 57 A bemutató sikere ellenére azonban közel sem okozott akkora szenzációt, mint a Göcsej sorozat, ezúttal az előadókörút elmaradt. A harmincas évek elején a turizmushoz kapcsolódó propaganda egyik népszerű elemeként több magyar város ünnepi heteket, játékokat rendezett. Ehhez a mozgalomhoz csatlakozott 1934-ben Keszthely is, amikor augusztus 1. és szeptember 15. között a keszthelyi nyári egyetem rendezvényei mellé kiállításokkal, egyéb kulturális- és sporteseményekkel fűszerezett ünnepi heteket szervezett. A Balatoni Múzeum félig kész épületében több kiállítás nyílt. Az egyik teremben - Fára József rendezésében - bemutatták Serényi Árpád göcseji és balatoni témájú fotográfiáit, valamint a vármegyei levéltár balatoni vonatkozású dokumentumait. A megnyitón Fára rövid tárlatvezetést tartott a miniszteri kiküldöttnek és a vármegye vezetőinek, külön kiemelte Deák Ferencnek a Malatinszky családhoz írt leveleit, valamint Beszédes József Balaton térképét.57 58 A keszthelyi hét sikere, a Fára előadásai nyomán Göcsej és a megyeszékhely felé forduló figyelem arra inspirálta Zalaegerszeget, hogy a vidék és a város sajátosságait, kulturális értékeit bemutató Göcseji Hetet rendezzen.59 A rendezvény előkészítő nagybizottságába Fárát is beválasztották, a szervezés során a kiállítási és a Gyöngyösbokréta szakcsoportban tevékenykedett. A kiállítási szakcsoport a néprajzi, kereskedelmi, kertészeti és mezőgazdasági kiállítások megszervezést kapta feladatul, a Gyöngyösbokréta gondoskodott a Göcseji Hét zenés, dalos programjairól, a zalai népszokások bemutatásáról, a Göcseji Gyöngyösbokréta megszervezéséről és a helyi népviselet felújításáról.60 Még 1932-ben a kultuszminiszter a budapesti Szent István napi körmenetre népviseletbe öltözött csoportokat kért a vidéktől. Zala vármegye azonban nem tudott küldeni, mivel úgy találták, hogy Dél-Zala egyes településeit kivéve, nincs már jellemző paraszti öltözet a megyében. Ekkor határozta el a Vármegyei Iskolánkívüli Népművelési Bizottság, hogy összegyűjti, bemutatja és újraéleszti a zalai viseletét.61 Éppen ezért Fára József Göcsejben és Hetésben tett útjai során az életmód és a szokások feltérképezése mellett néprajzi tárgyakat és viseleti darabokat is gyűjtött. A Göcseji Hét jó alkalomnak kínálkozott a régi ruhadarabok nagyközönség előtti bemutatására. Az előkészületek során a szervezőbizottság megjelent a levéltárban, 57 ZMU Elkészült a balatoni diapozitív sorozat. 1936. január 31. 2. p. 58 ZMU Megnyitották Keszthely ünnepi heteit. 1934. augusztus 3. 2. p. 59 ZMU Göcseji Hetet! 1934. augusztus 28.1. p. 60 ZMU A Göcseji Hét szakcsoportjai. 1935. január 20. 3. p. 61 ZMU Népviselet. 1932. augusztus 28.1. p. 38
