Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)
Káli Csaba: Fára József előélete és főlevéltárnoki tevékenysége Zala megyében (1884–1938)
volt, amit végül a pécsi m. kir. Erzsébet Tudományegyetemen abszolvált 1926- ban. Doktori disszertációjának témájául a balatonfüredi színház megalapítása és működésének első évtizedei szolgáltak. A védésre 1926. június 1-jén került sor Holub József és Tolnai Vilmos professzorok előtt, amely cum laude minősítéssel zárult.47 Ezzel a címmel, dr. Fára József személyében soha nem látott professzio- nalitással rendelkező tudós szakember állt Zala vármegye levéltárának élén. A korábban ismertetett, meglehetősen hányatott sorsú megyei levéltár tükrében nem csoda, hogy Fára jelentősebb kihívások megválaszolására is alkalmasnak tartva önmagát, a harmincas évek végén elpályázott a megyéből.48 Sikeres pályázata után, 1938. július 4-én Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főlevéltárosává nevezték ki. Zalai munkássága közmegelégedettségnek örvendett, amit az akkori főispán, Telei Béla ekként méltatott: „Kedves kötelességemnek tekintem, hogy amikor 20 évet meghaladó eredményes és a vármegye történetében maradandó emlékű munkásságát őszinte sajnálatomra befejezi, a magam részéről legteljesebb elismerésemet és köszönetemet fejezzem ki azért a szakavatott és odaadó munkásságáért, amellyel a vármegye levéltárának rendezését befejezte és a vármegye történelmi és kulturfejlődésének adatait gyűjtötte és feltárta."*9 Zala vármegye 1938-ban pályázatot írt ki a megüresedett zalai főlevéltárnoki állásra, azonban ez eredménytelenül végződött.50 Emiatt Fára, a Pest megyei kinevezésével egyidejűleg, még ideiglenesen ellátta a zalai főlevéltárnoki teendőket is, ami alól a második - 1939 júniusában immáron sikeresen lebonyolított - pályáztatás után, Zala vármegye alispánja 1939. július 18-án mentette fel véglegesen.51 Még „félhivatalosan" zalai levéltárnokként, a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének 1939. június 9-én tartott kongresszusán fejtette ki álláspontját az akkoriban kidolgozás alatt álló levéltári törvény alapkoncepciójával kapcsolatban, „A levéltárvédelem a vármegyében" c. előadásában.52 Fára vármegyei, vagyis nem állami alkalmazásban álló levéltárnokként mondta el vélemé47 Lengyári István szíves közlése. Az oklevelet június 4-én állították ki. 48 A családi legendárium szerint a fővárosba költözést a gyermekek közeljövőbeli egyetemi, főiskolai taníttatása motiválta. Andrea Ehmann (Graz, Ausztria) szíves közlése. 49 MNL OL P 22591. doboz, 1. tétel, 2. pallium. 50 Zalavármegyei Hivatalos Lap 1938. 19. sz. 349. p. A pályázati kiírást a főjegyző augusztus 6-án szignálta, de az csak augusztus 25-én jelent meg a hivatalos lapban. A beadási határidő szeptember 7- én járt le, ami rendkívül rövid idő volt. Nyilván ez lehetett az oka az eredménytelenségnek, hogy senki sem jelentkezet. 51 Zalavármegyei Hivatalos Lap 1938. 27. sz. 444-445. p. Az 1938. november 25-én szignált pályázat december 1-jén jelent meg a hivatalos lapban, 1939. január 5-i beadási határidővel. MNL ZML Levéltár iratai 330/1939. Fára József helyére Szabó Béla került. Lásd: Csömör Erzsébet: Szamosszegtől Zalaegerszegig. Szabó Béla életrajzának vázlata (1905-1985) [1984] In: Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága. Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 2006.105-114. p. 52 Az első magyar levéltári törvény végül csak a háború után jelent meg. (1947:XXI. te. a levéltárügy rendezéséről) 24
