Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)

Katona Csaba: Fára József és Balatonfüred

ma már alig is lehet írni, mert fájdalom, a reá vonatkozó okmányok vagy elvesztek vagy egyelőre hozzáférhetetlenek. "5 Szerencsére az, hogy nem lehet továbblépni, nem bizonyult helyes meglátás­nak, részben a téma iránt már a Fárával egy időben, azaz a két háború közötti időszakban is érdeklődő Beér Gyula munkái (lásd lentebb), részben Hudi fent említett dokumentumkötete okán. Hudi József kötete előszavában ekképp érté­kelte jeles elődje és kollégája munkáját: „A füredi színházról az első világháború után Fára József (1884-1958), Zala vármegye levéltárosa készített egy rövid összefoglalást, 1925-ben. A kis példányszámban megjelent, 48 oldalas füzet érdeme, hogy a Zala megyei levéltári források alapján kívánt meghatározó képet adni a füredi színház korai történeté­ről. [...] Érdeklődésének középpontjában a Kisfaludy Sándor kezdeményezésére épült ál­landó színház építésének, megnyitásának és reformkori működésének megismerése állt. Mivel főleg Zala vármegye nemesi köz- és kisgyűlésének jegyzőkönyveit és iratait használ­ta föl, a színházban játszott darabokról semmit sem tudunk meg. [...] Fára a reformkor utá­ni időszakot teljesen homályban hagyta. [...] A magánkiadásban megjelent kötet Függelé­kében egyetlen levéltári forrást tett közzé: Kisfaludy Sándor 1836. március 11-én kelt és a megyegyűlésnek beadott nyilatkozatát,6 amelyben művészi hitvallását is megfogalmazza.'"7 Hudi részletekbe menő értékeléséből világosan leszűrhető, hogy Fára megle­hetősen egysíkúan, jószerivel egyetlen szemszögből közelítve ragadta meg vá­lasztott témáját: mintha figyelme nem lett volna többrétű, ahogyan az általa fel­tárt források köre sem nevezhető teljesnek. A hangsúlyos elemek Fáránál részben kifejezetten Zala vármegye szerepére esnek a színház kapcsán, részben pedig az általa igencsak nagyra tartott Kisfaludy Sándor személyes szerepvállalására. Ezt tükrözi az is, hogy forrásbázisa rendkívül jelentős mértékben, szinte teljes egé­szében Zala vármegye levéltárára épül (ami persze abból is fakadhatott, hogy ezekhez a forrásokhoz fért hozzá a legkönnyebben, ott dolgozván). Fára vékony kötete ráadásul, mint Hudi József is rámutatott, nem követi vé­gig a színház történetét egészen 1861-ig, amikor új színház, az ún. Aréna kezd­te meg működését Füreden, lényegében véget vetve az egyébként sokat kritizált Kisfaludy-féle színház működésének. Az utolsó évtizedet a munka lényegileg nem érinti: „Az 1848-49-iki szabadságharc, majd az elnyomás kora, nem voltak alkal­masak arra, hogy a közvéleményt egy ilyen kulturális intézménnyel foglalkoztassák, s így további sorsáról levéltári adatok 1860-ig teljesen hiányoznak, illetőleg olyan iratok, mik a színházzal foglalkozhatnak, a Bach korszak levéltári anyagának hozzáférhetetlensége mi­attiéi nem találhatók."8 5 MNL OL P 2259 2. doboz 5. tétel 465. Mészáros Sándor László levele Haász Aladárhoz. Budapest, dátum nélkül (vélhetően 1958 májusa). 6Újraközli: Hudi, 2008. 215-225. p. Eredetije: MNL ZML IV. lb. Zala vármegye nemesi közgyűlésé­nek iratai. Közgyűlési iratok. 870/1836. 7 Hudi, 2008. 8-9. p. 8 Fára, 1925.39. p. 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom