Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)

Kiss Gábor: Fára József, Zala megye történetírója

laegerszegi várról szóló tanulmány; ám 1935-ben újabb bécsi kutatómunkájáról értesülünk. A vármegye a főlevéltárnoknak a hadi- és az udvari kamarai levéltárban folytatott kutatásaihoz először júliusban 250, majd októberben 600 pengő költségtérítést szavazott meg, amelynek segítségével még 1936-ban is folytatta kutatásait. A kutatási program igen figyelemreméltó: a vármegye a Balaton minél erőteljesebb propagálása céljából szükségesnek látta a Balaton-melléki volt várak történetének ismertetését. Az ismertetés megírásával Fára Józsefet bízta meg a megye, akinek kutatásait a balatoni gyógydíjakból befolyt és a balatoni kultusz céljaira szolgáló összeg maradványából fedezték.20 Fára jelentésének fogalmazványa fennmaradt, ebből (akárcsak korábban) az derül ki, hogy nagyon gazdag anyagot talált, amely - ahogy írja, „...sok értékes és eddig teljesen ismeretlen adatot szolgáltat a balatoni várak történetéhez",21 Jelzi azt is, hogy a grazi tartományi levéltárban és a bécsi Staatsarchivban még nagy mennyiségű iratot kéne átnézni.

Az ember és a kutató energiája természetesen nem végtelen. Fára József ezeket a kutatásokat úgy végezte, hogy közben óriási elánnal vett részt a Göcsej propagálásában: előadásokat tartott, 1934-ben pedig Budapesten kiadta a Zalaegerszeg és a Göcsej részletes kalauza című könyvet, amelybe már beépítette a települések középkori történetének ismert eredményeit is. A várakról készített kutatásai szintén nagy jelentőségűek, felfedezett pl. zalai várak ábrázolásait tartalmazó metszeteket. A balatoni ismertető, Serényi Árpád diafilmsorozatával elkészült ugyan, be is mutatták 1936. január 30-án Zalaegerszegen, de a Balaton-melléki várakról szóló későbbi tanulmányokban, pl. Szántó Imre nagyívű áttekintésében,22 egyetlen hivatkozást sem találtam Fára József munkásságára... Energiájából ekkor két fontos mű elkészítésére futotta: 1936-ban adta ki a Zalaegerszeg megyeszékhellyé válásának és ebbéli működésének történetét feldolgozó tanulmányát, a Zalaegerszeg mint megyeszékhely című munkát.23 Ez jelzetek nélküli, de történetileg teljesen hiteles, olvasmányos írás, képekkel is gazdagítva a szöveget. A másik munkája, a már idézett Zala vármegye levéltára24 nagyon fontos forrásmunka. Eredetileg a Levéltári Közleményekben jelent meg, az 1935-36. évfolyamban, de jó érzékkel különlenyomatot is készítettek belőle, így kutatási célokra még inkább használható. A megye levéltárának történetét a XVI. század közepétől követhetjük nyomon, jegyzőkkel, levéltárnokokkal, vármegyei tisztviselőkkel. Kiderül belőle, hogy Zala megye levéltára a reformkorban már példaként volt emlegetve, hogy a megyei levéltárnokok leveleztek egymással és közösen próbáltak rendezési ter20MNL OL P 2259 A megye kisgyűlésének határozatai 1935. kisgyűlés 572. 1935. kisgyűlés 971. 1. doboz 78-80.

21 Uo. 49-51.

22 Szántó Imre: A balatoni várak övezete a dunántúli védelmi rendszerben In: Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18.1986. 261-302. p.

23 Fára József: Zalaegerszeg mint megyeszékhely. Zalaegerszeg, 1936. 33 p.

24 Ld. 2. sz. jegyzet.

50