Kemendy Géza: Harctéri emlékeim, 1942-1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - Zalai gyűjtemény 71. (Zalaegerszeg, 2012)

Harctéri emlékeim, 1942–1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - V. Fél esztendő „A világ leghosszabb falujában”. Sztaro Nyikolszkoje, 1942.VII.12-étől 1943.I.13-ig

Sajnáltam, mikor az érkező reggel véget vetett nagy élményt jelentő őrszol­gálatomnak. Mindenki nagyon sürgette volna az idő múlását, hogy mielőbb elérkezzen a január 13. Nagyon megerőltető szolgálat súlyosodott ránk, hiszen most már nem volt olyan általános feladat, melyet nem mi oldottunk volna meg: a saját, a had­osztály élei [mező] oszlop, a hadtest műszaki anyag szállítása, újabban pedig a vonalba bevonuló 3-sok ellátása mind minket terhelt. De bármennyire is sok volt az örökös úton járás, mindenkit éltetett az a gondolat, nem sokáig tart már! Szilveszter estére igyekeztem be a zászlóaljhoz, hogy boldog újévet kívánjak, amikor a vízmosások mellett elvezető, az utat jelző szalmacsóvás oszlopok kö­zött haladva, iszonyatos erejű ágyúzást hallottam jobb kézről, és látni is lehetett a Gremjacsje és Kosztyenki között tüzelőállásban levő 21-es üteget.279 Sőt, egy olyan ritka látványban volt részem, ami szerencsére nem gyakori. Ahogy tüzeltek, egy­szer csak egy borzalmas hangváltozást hallottunk, és látni is lehetett, hogy vala­mi nagy tárgy hagyja el az ütegállást, egészen szokatlan hanggal: a töltet lesza­kította a löveg csövét, és az elrepülő cső valami borzalmas hangot adott. Még be sem értünk a faluba, már az ütegek lő irányt változtatva, észak felé helyezték át a tüzet. Ez talán az újév köszöntése? Szokás volt, de csak az újév percében, nem ilyen korán. A zászlóaljnál megtudtam, hogy a kosztyenki és a dmitrijevkai orosz hídfők kipucolását segíti a tüzérség. Ami nem sikerült augusztusban Kosztyenki- nél, az most sikerült, és az újév tiszta területet köszönthet a 47/11. zászlóalj előtt. Nagyon örültünk e sikernek. A tűzáthelyezés az északi hídfőre, mely a 17/III. zászlóalj előtt már szintén hosszú ideje létezett, méghozzá a magyar-német csatlakozás vonalán, szintén sorra került, hogy egyszerre legyen tiszta a 9. [könnyű] hadosztály vonala. Amikor a kosztyenki hídfőről áthelyezte a tüzérség a tüzet a „gennyfoltra" - így neveztük az egerszegiek előtti hídfőt -, ők rögtön tudták, rajtuk a sor. Az állásokból kivonták az összes oroszt hátra, a Don partjának védelme alá, és ami­kor az állásokat szétverte a tűz, a rohamszázad megindult, a tüzérségi tűz hátra- helyezése pillanatában, Kékedy főhadnagy,280 rohamszázad parancsnok vezeté­279 A hadseregközvetlen 101. gépvontatású nehéz tüzérosztály 2. ütegének olasz gyártmányú 39 M. 21 cm-es, Breda gépjárművekkel vontatott nehéz tarackjai a 17/III. zászlóalj védőkörletében, 900 mé­terre a folyótól foglaltak el tüzelőállást. A Kosztyenkinél betört szovjet csapatok ellen is bevetették őket. Ifj. Sarkady Sándor - Szabó Péter: Soproniak a Don-kanyarban. Sopron, 2001.142-143. p. 280 KÉKEDY TIBOR (Zólyom, 1909. július 5. - Budapest, 1981. július 31.) főhadnagy. A marosvásár­helyi 27/III. zászlóaljtól 1942. április 1-jén helyezték át a nagykanizsai 17. gyalogezredhez. Április 15- éig az ezredközvetlen kocsizó géppuskás század szakaszparancsnoki teendőit látta el, majd két hét el­teltével a 17/1. zászlóalj 3. puskásszázadának parancsnokaként elvonult a keleti hadszíntérre. Június 29-én a harctéren szervezett 17/1. rohamszázad parancsnokságával bízták meg. December 30-án a 17/ III. zászlóalj vonala előtti kis szovjet hídfő („gennyfolt") felszámolása során súlyosan megsebesült, s a kijevi, majd a debreceni hadikórházban gyógykezelték. 1944. március 25-étől a 27/9. lövészszázad pa­168

Next

/
Oldalképek
Tartalom