Kemendy Géza: Harctéri emlékeim, 1942-1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - Zalai gyűjtemény 71. (Zalaegerszeg, 2012)

Harctéri emlékeim, 1942–1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - V. Fél esztendő „A világ leghosszabb falujában”. Sztaro Nyikolszkoje, 1942.VII.12-étől 1943.I.13-ig

Sajnáltam, mikor az érkező reggel véget vetett nagy élményt jelentő őrszolgálatomnak.

Mindenki nagyon sürgette volna az idő múlását, hogy mielőbb elérkezzen a január 13. Nagyon megerőltető szolgálat súlyosodott ránk, hiszen most már nem volt olyan általános feladat, melyet nem mi oldottunk volna meg: a saját, a hadosztály élei [mező] oszlop, a hadtest műszaki anyag szállítása, újabban pedig a vonalba bevonuló 3-sok ellátása mind minket terhelt. De bármennyire is sok volt az örökös úton járás, mindenkit éltetett az a gondolat, nem sokáig tart már!

Szilveszter estére igyekeztem be a zászlóaljhoz, hogy boldog újévet kívánjak, amikor a vízmosások mellett elvezető, az utat jelző szalmacsóvás oszlopok között haladva, iszonyatos erejű ágyúzást hallottam jobb kézről, és látni is lehetett a Gremjacsje és Kosztyenki között tüzelőállásban levő 21-es üteget.279 Sőt, egy olyan ritka látványban volt részem, ami szerencsére nem gyakori. Ahogy tüzeltek, egyszer csak egy borzalmas hangváltozást hallottunk, és látni is lehetett, hogy valami nagy tárgy hagyja el az ütegállást, egészen szokatlan hanggal: a töltet leszakította a löveg csövét, és az elrepülő cső valami borzalmas hangot adott. Még be sem értünk a faluba, már az ütegek lő irányt változtatva, észak felé helyezték át a tüzet. Ez talán az újév köszöntése? Szokás volt, de csak az újév percében, nem ilyen korán. A zászlóaljnál megtudtam, hogy a kosztyenki és a dmitrijevkai orosz hídfők kipucolását segíti a tüzérség. Ami nem sikerült augusztusban Kosztyenki- nél, az most sikerült, és az újév tiszta területet köszönthet a 47/11. zászlóalj előtt. Nagyon örültünk e sikernek.

A tűzáthelyezés az északi hídfőre, mely a 17/III. zászlóalj előtt már szintén hosszú ideje létezett, méghozzá a magyar-német csatlakozás vonalán, szintén sorra került, hogy egyszerre legyen tiszta a 9. [könnyű] hadosztály vonala.

Amikor a kosztyenki hídfőről áthelyezte a tüzérség a tüzet a „gennyfoltra" - így neveztük az egerszegiek előtti hídfőt -, ők rögtön tudták, rajtuk a sor. Az állásokból kivonták az összes oroszt hátra, a Don partjának védelme alá, és amikor az állásokat szétverte a tűz, a rohamszázad megindult, a tüzérségi tűz hátra- helyezése pillanatában, Kékedy főhadnagy,280 rohamszázad parancsnok vezeté279 A hadseregközvetlen 101. gépvontatású nehéz tüzérosztály 2. ütegének olasz gyártmányú 39 M. 21 cm-es, Breda gépjárművekkel vontatott nehéz tarackjai a 17/III. zászlóalj védőkörletében, 900 méterre a folyótól foglaltak el tüzelőállást. A Kosztyenkinél betört szovjet csapatok ellen is bevetették őket. Ifj. Sarkady Sándor - Szabó Péter: Soproniak a Don-kanyarban. Sopron, 2001.142-143. p.

280 KÉKEDY TIBOR (Zólyom, 1909. július 5. - Budapest, 1981. július 31.) főhadnagy. A marosvásárhelyi 27/III. zászlóaljtól 1942. április 1-jén helyezték át a nagykanizsai 17. gyalogezredhez. Április 15- éig az ezredközvetlen kocsizó géppuskás század szakaszparancsnoki teendőit látta el, majd két hét elteltével a 17/1. zászlóalj 3. puskásszázadának parancsnokaként elvonult a keleti hadszíntérre. Június 29-én a harctéren szervezett 17/1. rohamszázad parancsnokságával bízták meg. December 30-án a 17/ III. zászlóalj vonala előtti kis szovjet hídfő („gennyfolt") felszámolása során súlyosan megsebesült, s a kijevi, majd a debreceni hadikórházban gyógykezelték. 1944. március 25-étől a 27/9. lövészszázad pa168