Kemendy Géza: Harctéri emlékeim, 1942-1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - Zalai gyűjtemény 71. (Zalaegerszeg, 2012)
Harctéri emlékeim, 1942–1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - IV. Beszegyinotól a Donig. 1942.VI.28–1942.VII.11-ig
tőik pusztító tüze érte. Ennek a visszavonulásnak lépcsőzetes véghezvitele, örökös tűzzel tartva a támadókat, a lehető legtökéletesebb kihasználása volt a terep adta lehetőségeknek, és macska-egér harcot játszottak. [...] A tüzérségünk semmire sem volt való? Bizony, csak örökös állásváltoztatásban volt, soha nem tüzelőállásban. Miért? Mert a 15 cm-es tarackok oly nehezek voltak a hatos fogatoknak, hogy a füves, út nélküli terepen alig tudták a lövegeket vonszolni, nemhogy gyors állásváltoztatással tüzelőállásba tudtak volna vágtázni, hogy együttműködésüket biztosítsák. Szánalommal néztem a hozzánk beosztott kanizsai Szodfridt üteg155 kínlódását a terepen, pedig olyan lovaik voltak, melyek duzzadtak az erőtől, de mégsem bírták a lövegeket a gyalogos sebességével sem vontatni, és szakadt róluk a hab így is. Az elől harcoló gyalogosok magukra hagyatva szidták a tüzéreket az elmaradt támogatás miatt, a tüzérek káromkodtak a kényszerű tehetetlenségük miatt. Itt látszott mindenki részére, milyen korszerűtlen a mi hadseregünk, és ennek milyen óriási árát kell fizetnünk emberéletekben. Az egész tüzérosztályból egyetlen üteg tudott támogatást adni. Vitéz Rhé- dey László [tartalékos] főhadnagy156 ütege. Hogyan? 10,5 cm-es lövegei voltak.157 Könnyűek, mozgékonyak. Mindig ott tudtak lenni, ahol a bakát támogatni kellett. О lett már a második napon a bakák Laci bácsija. Laci bácsi nagyon rugalmasan vezette az üteg tüzét. Nem körülményeskedett a műszerekkel, hanem - még az első világháborús tapasztalatai alapján - ujjaival mérte a vonásokat és adta meg az elemeket szeretett lövegei számára. Mert szerette őket! Most visszaemlékezem a kiszállítás alatti eszmecserére a tiszti vagonban, amikor a tüzértiszt társai, milyen lekicsinylőén emlegették Laci bácsi - szerintük - ódivatú módszereit! Ez a lelkiismeretes tartalékos tüzértiszt aggódott minden magyar életért, és a legtöbb segítséget ő adta a gyalogosoknak. Itt kell elmondanom azt az élményt, mely minden szónál beszédesebben értékeli Laci bácsi együttműködését a csapattal. Egyik napon a terepről, hogy az irányt tartani tudjuk, egy földútra tértünk. Rendeződés volt ez. Már az úton állt egy üteg. Én előremenve hamarabb láttam, 155 SZODFRIDT IMRE (Győr, 1903. november 21. - n. a.) tüzérszázados 9/4. ütegéről emlékezett meg a szerző, melybe 4 darab 14 M. 10 cm-es könnyű tarack tartozott. Ütegparancsnoka 1942. április 28- án vonult el a keleti hadműveleti területre, s hadiszolgálata közel egy évig tartott. 1943. október 1. és 1944. október 1. között a hátországban, illetve a hadműveleti területen a 18. könnyű tüzérosztály, ezt követően 1945. május 1-jéig Székesfehérvárott, illetve Karintiában a 11. tüzér újonckiképző osztály parancsnoki teendőit látta el. HIM KI Szodfridt Imre 45438. sz. ti. ogy. 156RHEDEY LÁSZLÓ, vitéz nemes kisrédei (Büdszentmihály, 1896. november 2. - n. a.) tartalékos főhadnagy, 1943. január 1-jétől tartalékos százados. 1942. április 30-án mint a III. hadtest hadtestközvetlen 1. huszárütegének parancsnoka vonult el a keleti hadszíntérre. Június 30-án Gnyilojénél bal combján szilánksérülést szenvedett. Június 28-ai fegyvertényéért a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje hadiszalagon a kardokkal kitüntetésben részesült. HL KJ 167/a.; HL HM 22. v. oszt. 627900/1942. 157 Téves állítás. A III. hadtest hadtestközvetlen 1. huszárütege 4 darab 8 cm-es 5/8 M. könnyű tábori ágyúval rendelkezett. 83
