Riválisok polgárosodása. Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez 1867-1918 - Zalai gyűjtemény 70. (Zalaegerszeg, 2011)
Bevezetés
valamilyen értelmiségi foglalkozást űztek, de sok mesterember, sőt még kereskedő is akadt közöttük.5 Társadalmi presztízsük, képzettségük folytán természetszerűleg adódott a helyi közösségben betöltött vezető szerepük, s nyilván nem véletlen, hogy az 1848-at megelőző években ők is aktívan részt vettek annak a városi önkormányzat megválasztását és működését az addigiaknál sokkal szélesebb társadalmi alapokra helyező, liberális szabályrendeletnek a kidolgozásában, amelynek alapján végül is a tisztújítások a forradalom előtti időszakban már zajlottak.6 A püspök földesúrral folytatott legelő elkülönítési perben is nemesek vezették a harcot, s a küzdelemben sikerült szilárd egységfrontot létrehozniuk a nem nemes lakosokkal.7 A minél nagyobb és jobb legelőterületek kihasítása lét- fontosságú volt, hiszen a helyiek többsége még a mezőgazdaságból élt, amelyben a táji adottságok miatt különös jelentőséget kapott az állattartás. A földek szabad adásvétele ezt nem korlátozta, emellett a várost övező dombokon sok egerszegi gazda művelt szőlőt. Ha jó volt a termés, ebből még némi jövedelem is származhatott, hiszen a város féléves korcsmáltatási joggal rendelkezett. Piaca meglehetősen élénknek mondható, hiszen a közelebbi-távolabbi környék sok-sok aprófaluja itt kínálta eladásra áruját, miáltal Egerszeg a terményfelesleg fontos gyűjtőhelyévé vált.8 A helyi iparostársadalom tagjai ugyancsak itt vonultak fel termékeikkel. Ok is birtokoltak földet, és - a kanizsaiakhoz hasonlóan - sokan csak időszakosan űzték iparukat. Ez az iparosréteg a várost és annak környékét kézművesipari termékek meglehetősen széles választékával tudta ellátni, hiszen sok olyan is akadt köztük, akinek a szakmáját a város vonzáskörzetében mások nem gyakorolták. Az áruközvetítésben itt is nagy szerep jutott a zsidó kereskedőknek, akik egyre többen telepedtek le a városban.9 Az értelmiséget - mint már utaltunk rá - részben az iskolázott, hivatalvállaló nemesség, részben pedig a társadalom alsóbb osztályaiból tudásuk vagy szerencséjük által kiemelkedettekből képződött honorácior réteg alkotta. A rendkívül nagy kiterjedésű megye közigazgatásának, igazságszolgáltatásának és pénzügyi adminisztrációjának itteni összpontosulása - és éppen majd tárgyalt korszakunkban bekövetkező jelentős kibővülése - mindinkább növelte a tisztségviselők és 5 Kapiller Imre: Nemesek Zalaegerszegen a 18-19. században. In: Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből. Szerk.: Molnár András. Zalaegerszeg, 2006. (Zalai Gyűjtemény 61.) 34-35., 41-43. p. •’Lásd erről: Molnár András: Zalaegerszeg mezőváros önkormányzati reformja, 1844-1847. In: A mezőváros mint uradalmi központ. Tatán, 1998. október 15-én megtartott tudományos ülésszakon elhangzott előadások anyaga. Szerk.: Fatuska János - Fülöp Éva Mária - ifj. Gyüszi László. Tata, 2001. 179-209. p. 7Simonffy Emil: Zalaegerszeg harca a legelőért. Adatok a jobbágyfelszabadítás problémájához a mezővárosban. In: Tanulmányok. Szerk.: Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1974. (Zalai Gyűjtemény 2.) 88. p. 8Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban két korabeli forrás alapján. Szerk.: Degré Alajos - Bilkei Irén. Zalaegerszeg, 1986. (Zalai Gyűjtemény 23.) 122. p.; Bácskai 216. p. 9 Bácskai 231. p. 8
