Riválisok polgárosodása. Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez 1867-1918 - Zalai gyűjtemény 70. (Zalaegerszeg, 2011)
Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez, 1867-1918
építése, ha már [a] különalap terhére történt, nézetünk szerint nem a kövezeti vám, hanem csak a helypénzalapot terhelheti. Végül nem egyaránt terheli a kövezetvám az annak megfizetésére kötelezetteket, mert habár összegre nézve igen, de jelentőség tekintet[é]ben nem ugyanaz, ha egy métermázsa gabonáért, vasért, fáért, szénért s más ilyen áruért fizettetik 2 kr[ajcár] kövezetvám, vagy pedig egy métermázsa borért, cukorért, posztóért. Például egy métermázsa gabona után, mely az anélkül is elég költséges beraktározásra szorulva Nagykanizsára szállíttatik, az ide s természetesen később az elszállításnál is megfizetendő az ennélfogva összesen 4 kr[ajcár]t tevő kövezeti vám, mi a gabonaüzletben szokásos haszonnak oly jelentékeny részét képezi, hogy a legtöbb esetben a gabona megvásárlása éppen ezen 4 krajcárnál fogva a nagykanizsai kereskedő részéről lehetetlenné válik, míg azon gabonát könnyen megveheti olyan kereskedő, aki a gabonát kövezetvámmentes más helységben raktároztathatja be. A fa-, szén- és vasüzletek hasonlóképp súlyosan vannak a kétszeresen beszedett kövezetvám által sújtva, s nagyon természetes, hogy ezen üzletágak Nagykanizsán éppen csak olyan kiterjedésben létezhetnek, amennyire a helyi szükséglet fedezése megkívánja, míg az ezen cikkekkel való nagybani kereskedelmet lehetetlenné teszi a kövezeti vám, mert ha p[éldá]u[l] egy métermázsa szén Nagykanizsáról hozatva 4 kr[ajcár]ral drágább, mint olyan helyeken, ahol kövezeti vámot nem szednek, a nem-kanizsai213 szénszükségletét bizony nem Kanizsáról fogja beszerezni. Ilyformán a kövezeti vám által egyes üzletágak, melyekre nézve az egyéb viszonyok elég kedvezők lennének, vagy tönkremennek, vagy egyáltalában nem létesülhetnek, mi elég fényesen, de szomorúan bizonyítja azon állításnak helytelenségét, mely szerint a kövezeti vámot sohasem a kereskedő, hanem mindig a termelő vagy a fogyasztó fizeti. Nem tagadhatjuk, hogy olyan cikkek után, amelyek csak Kanizsán, de másutt nem értékesíthetők előnyösen, vagy melyek a helyi szükséglet által fogyasztat- nak el, a kövezeti vámot közvetve gyakran az illető termelők vagy fogyasztók viselik, de egyrészt ezen cikkek csak igen csekély részét képezik a forgalomnak, másrészt pedig a viszonyoknál fogva még ezen cikkek után is legtöbbnyire kizárólagosan a kereskedőt terheli a kövezeti vám. A sok közül csak a fűszer-, a bor-, a bőr-, a gyapjúkereskedőre utalunk. Mindegyike sok ezer métermázsa árut kap és küld el vasúton, s így nagy összegeket fizet kövezeti vám fejében, anélkül azonban, hogy a 2 vagy 4 krjajcárjnyi kövezeti vám folytán egy métermázsa cukrot, egy métermázsa petróleumot, egy hektoliter bort, egy köteg bőrt vagy egy métermázsa gyapjút 2 vagy 4 kr[ajcár]ral olcsóbban 213 Értsd: a nem nagykanizsai lakos. 236
