Riválisok polgárosodása. Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez 1867-1918 - Zalai gyűjtemény 70. (Zalaegerszeg, 2011)
Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez, 1867-1918
vásárolhatna, illetőleg drágábban adhatna el. Mindezen kereskedőknél a kövezed vám az üzleti költségeket növeli, és az anélkül is eléggé silány hasznot csökkenti. A nagykanizsai kereskedelem büszkén vallhatja, hogy amennyire még jelentőséggel bír az országban, s annak határain túl, azt csak a minden körülmények között megőrzött jó hírnévnek és a mindenkor fáradhat[at]lan buzgólkodásnak köszönheti. Mi nem hivatkozhatunk kormánytámogatásra, kedvező természetes fekvésre vagy forgalmi eszközökre, nem hivatkozhatunk vidékünk terményeinek olyan kitűnő minőségére, hogy azokat a nagyvilág nélkülözni ne tudná, hanem sajnos éppen mindezek ellenkezőjére, s a jövő titka, hogy az államvasúti tarifaküzdelem a Déli Vasúttársaság ellen mennyire fogja helyzetünket ezentúl még inkább megnehezíteni. Ezen bajokon nem segíthetünk, azonban még különös, helyi terheket ezentúl nem viselhetünk. Jól tudjuk, hogy Nagykanizsa városa nem nélkülözheti azon tetemes összeget, amelyet a kövezeti vám eddig évenként jövedelmezett, de másrészt tudjuk azt is, hogy a tisztán pénzügyi szempont nem lehet döntő oly igazságos és méltánylást érdemlő kérelemmel szemben, mint a mienk, mert a város jóléte a kereskedelem jólétével talán sehol sincs szorosabb összefüggésben, mint éppen Nagykanizsán. Azt hisszük, eléggé bebizonyítottuk, hogy a kövezeti vám legalábbis kétszer olyan nagy jövedelmet hoz, mint amennyi az utak kiépítésére felvett összeg törlesztésére szükséges; hogy a törlesztési részletek levonása után még mutatkozó fölöslegek kellőképpen tőkésítve ma már majdnem az összes útépítési kölcsön törlésére is elégségesek lennének; hogy a kövezeti vám a legtöbb esetben kizárólagosan csak a város kereskedőit terheli; az utak építése pedig éppúgy, mint azok fenntartása jogosan a város összes közönségét illeti, és mindezeknél fogva meg vagyunk győződve, hogy Nagykanizsa közönsége nem is akar gyakorolni olyan jogot, mely a város adófizetőinek egy nagy részét oly jelentékenyen károsítja. Bízva fordulunk tehát kérelmünkkel a tekintetes Városi Tanácshoz, s reméljük, hogy annak jogosultságát teljesen elismerve a képviselő-testület legközelebbi közgyűlésén a maga részéről is indítványozni fogja, miszerint a kövezeti vám megszünte[tte]ssék vagy legalábbis felére leszállíttassék. Maradunk kiváló tisztelettel a tekintetes Városi Tanácsnak alázatos szolgái: Ebenspanger Lipót elnök Weisz Tivadar titkár Nagykanizsán, 1890. december 15-én. Eredeti tisztázat. ZML Nagykanizsa Város Tanácsának iratai. Közigazgatási iratok 1890:11742. 23 7
