Riválisok polgárosodása. Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez 1867-1918 - Zalai gyűjtemény 70. (Zalaegerszeg, 2011)

Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez, 1867-1918

73. Városbíró előterjeszti az 1884. évi aug[usz]tus hó 7-én tartott közgyűlés 67. szám alatt hozott határozatával kiküldött bizottságnak Zalaegerszeg nagyközség rendezett tanácsú várossá átalakítására vonatkozó következő jelentését, illetőleg javaslatait:

Tekintetes Közgyűlés!

A tekintetes] Közgyűlés 1884. évi aug[usz]tus 9-én133 67. sz[ám] a[latt] hozott határozatával avégett küldettünk ki, hogy a községünknek rendezett tanácsú várossá átalakításához szükséges adatokat összegyűjtsük és véleményes jelentésünk kíséretében mielőbb beterjesszük. Minthogy a kérdés tisztázására szükséges minden adatot, sőt a megyei törvényhatósághoz ez ügyben intézendő folyamodást és az ehhez megkívántató okmányokat is sikerült beszereznünk, azokat és a bizottsági jegyzőkönyveket ezennel beterjesztjük, jelentésünk pedig a következő:

Senki sem tagadhatja, hogy községünk, Zalaegerszeg jelen nagyközségi szervezetével nem képes azon igényeknek megfelelni, melyeket a mai előhaladott kor egy megyeszékhely irányában támaszt. Valamint az is való, hogy erélytelen- ségünk, ismételt mulasztásaink következtében, nemkülönben községünk eddig volt, korlátolt hatásköre miatt is a haladás terén minden tekintetben hátra, és igen sok hasonló községnek is mögötte maradtunk.

Ezen állapoton és illetőleg bajainkon egyedül azáltal segíthetünk, ha nagyközségünket rendezett tanácsú várossá átalakítjuk, és a rendezett tanácsú városnak a törvény által biztosított előjogai felhasználásával, és egy szélesebb hatáskörrel felruházott s helyesebben szervezett városi tisztviselői kar segítségével iparkodunk községünk közigazgatási rangjának megfelelni, anyagi erőnket lehetőleg kifejteni, a községi polgárok jólétét előmozdítani, szóval eddigi tespedésünkből kibontakozva mulasztásainkat hatványozott tevékenységgel helyrehozni.

Azon előnyök, melyekben a törvény a rendezett tanácsú várost egyéb községek jogain felül részesíti, főbb vonásokban a következők:

A rendezett tanácsú város:

a. / Közvetlenül érintkezik a törvényhatósággal.

b. / Kezeli a piaci, mezei, hegyi, vásári, építészeti és közegészségi rendőrséget.

c. / Gyakorolja az árva- és gyámhatóságot.

d. / Eljár az iparügyekben, a gazdák és cselédek között a szolgálati viszonyból keletkezett ügyekben.

e. / Közvetett államadókra is vethet pótadót. A város területén illetékeket, helypénzeket és vámokat szedhet.

133 Mivel az eredeti, városi képviselő-testületi jegyzőkönyvek ebből az időszakból hiányoznak, sajnos nem tudjuk megállapítani, hogy az ülés pontos dátuma 1884. augusztus 7-e vagy 1884. augusztus 9-e volt-e.

148