Riválisok polgárosodása. Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez 1867-1918 - Zalai gyűjtemény 70. (Zalaegerszeg, 2011)
Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez, 1867-1918
Eszerint a rendezett tanácsú város az egyéb községeket megillető jogokon felül még oly jogokat is élvez, melyek a teendőkkel túlhalmozott és sok irányban elfoglalt szolgabírói [hivatal] lassú és sokszor a község érdekeivel ellentétes intézkedéseit megszüntetvén, illetőleg a szolgabírói hatóságot a községi hatósággal egyesítvén, elegendő módot és pozitív eszközöket is nyújtanak a község minden irányú előhaladására és felvirágoztatására. Ily körülmények között - tekintettel különösen arra is, hogy községünk Zala megyének székhelye - megbocsáthat[at]lan mulasztást követnénk el, és az utókorral szemben igen nagy felelősséget vállalnánk magunkra, ha a törvénynek éppen jelzett kedvezményeit magunktól még továbbra is elodáznék, és nem iparkodnánk azokat mielőbb megszerezni akkor, midőn azokra a törvény értelmében igényt tarthatunk. Hogy mennyire érzik községünk polgárai az átalakulás szükségességét, azt mutatja az átalakítás megengedése iránt Zala Megye Törvényhatóságához az 1876. évi V. t[örvény]c[ik]k134 40. §-a értelmében intézett, a község összes egyenes államadójának több, mint felét képviselő, 279 aláírással ellátott, / • alatt mellékelt folyamodvány. Hogy továbbá az átalakításhoz ezenkívül szükséges, egyéb törvényes kellékek is fennforognak, vagyis, hogy az átalakulás folytán megkívántató elégséges szellemi és anyagi erővel is rendelkezik községünk, az kitetszik a következőkből: Zalaegerszegen, mely egyébként a megye székhelye, az értelmiség köztudomásúlag igen szép számmal van képviselve, s a közigazgatási, törvényszéki és járásbírósági tisztviselőkön kívül az A./ tanúsága szerint 20 tanító, 6 orvos, 22 ügyvéd, 2 gyógyszerész, 74 kereskedő stb. lakik, négy elemi iskola, egy 6 osztályú polgári iskola, ebben egy kétosztályú felső leányiskola, s a polgári iskola mellett szervezett, mintaszerűleg berendezett műasztalossági tanműhely létezik. Községünk, mely az A./ tanúsága szerint beltelkekben 349 holdat 49 négyszögölet, összesen pedig 4929 holdat 586 négyszögölet tesz ki, s 6434 lakost és beltelkeiben 618 számot, illetve házat számlál, és melynek a B./ tanúsága szerint összes egyenes államadója 37938 f[orin]t 33 1/2 krajcár, mint község saját telek- k[öny]vi tulajdonul az A./, C./7 D./ tanúsága szerint 7 házzal, 747 hold 217 négyszögöl kiterjedésű és az adó alapján 58387 f[orin]t becsértékű ingatlanokkal, s eddig is évi 9772 f[orin]t 09 krajcár, a 30 %-os pótlékkal együtt pedig 18710 f[orin]t 09 krajcár jövedelemmel bír. Az eddigiekben kimutattuk az átalakítás szükségességét, még hátravan, hogy kimutassuk azon áldozatot, melyet községünknek hoznia kell az átalakítás következtében. 1341876. évi V. törvénycikk a községek rendezéséről szóló, 1871. évi XVIII. t[örvény]c[ikk] módosításáról és kiegészítéséről. In: Magyar törvénytár. 1875-1876. évi törvénycikkek. Budapest, 1896. 314- 320. p. 149