Molnár András: Zala megye pecsétje és címere 1550-2010 - Zalai gyűjtemény 69. (Zalaegerszeg, 2011)
III. Zala vármegye pecsét- és címerhasználata 1849-1909
ja meg, mely azokat ősidőktől fogva illette.”139 Zala vármegye tisztiszékének (tisztviselői kisgyűlésének) 1862. január 30 — február 1-ei ülése ennek következtében meghagyta az alispánnak, a főügyésznek, valamint a fő- és alszol- gabíróknak, hogy vegyék át és használják azokat a pecséteket, amelyeket a leköszönt alkotmányos tisztikar tagjai előző év novemberében a vármegye levéltárában helyeztek el.140 Magyarország királyi helytartója 1862. február 11-én részletesebben is rendelkezett a megyék pecséthasználatáról. E rendelet szerint a megyéknek csak egy hiteles pecsétjük lehet, „e hiteles pecsétek alatt teendők tehát a megyei kiadmányok mind a közigazgatás, mind a törvényszékek által”. A vármegyei tisztviselők, akik a régi gyakorlat szerint „önnön pecsétjeiket” használták, ezt továbbra is megtehették, és engedélyt nyertek, hogy hivataluk megnevezését „saját magán pecséteikre” rámetszhessék. A telekkönyvi, kiadói és más vármegyei hivatalok címer nélküli, pusztán hivatalukat megnevező pecséteket használhattak, és ugyanígy kellett elkészíteni az úgynevezett fekete pecséteket, vagyis tintás fémbélyegzőket is.141 Zala vármegye tisztiszéke 1862. március 3-i ülésén hozott határozatot e rendelkezés végrehajtásáról. Megbízták Farkas Endre törvényszéki helyettes elnököt, hogy még ugyanezen ülés ideje alatt készítsen jelentést a vármegye tisztviselői által használt pecsétekről, és tegyen javaslatot az ezeken felül szükséges pecsétekről is.142 Farkas Endre 1862. március 4-én beadott jelentése ösz- szesen 25 darab vármegyei pecsétnyomót vett számba. Ezek közül a vármegye címerével, és „Zala megye pecsétje” körirattal ellátott, úgynevezett nagypecsétet (az 1837. évi pecsétnyomót) a főispáni helyettes, Novák Ferenc használta. Egy-egy vármegyei címeres pecsétnyomót talált a két alispánnál, „Zala megyei alispán pecsét” körirattal. Ugyancsak egy-egy címeres pecséttel rendelkezett a tiszti főügyész és a vármegyei pénztár, a megfelelő felirattal. A járási szolgabírók 18 darab, vármegyei címerrel ellátott pecsétnyomót használtak, e körirattal: „Zala megyei szolgabíró pecsét”. (Ezek közül négy az egerszegi járásé, három-három a kapornaki, a lövői, a szántói és a tapolcai járásé volt, míg a muraközinek csak két pecsétnyomója maradt.) Ezeken kívül az alispánnál volt még két használaton kívüli, és a járás megnevezése nélküli alszolgabírói pecsétnyomó. Farkas Endre e két utolsót a muraközi járásnak és az egerszegi 139 ZML Tisztiszéki ir. 1862:53. 140 ZML Tisztiszéki jkv. 1862. január 30. - február 1. 53. sz. 141 ZML Tisztiszéki ir. 1862:276. 142 ZML Tisztiszéki jkv. 1862. március 3. 276. sz. (27-28. p.) 40
