Molnár András: Zala megye pecsétje és címere 1550-2010 - Zalai gyűjtemény 69. (Zalaegerszeg, 2011)

III. Zala vármegye pecsét- és címerhasználata 1849-1909

központi szolgabírónak javasolta kiosztani, és indítványozta, hogy a vármegye öt járása számára készíttessenek még egy-egy címeres szolgabírói pecsétnyomót, a korábbiakkal megegyező körirattal. Három másik címeres pecsétnyomó elkészítését is javasolta, e köriratokkal: „Zala megye számvevői pecsét” (a számvevői hivatalnak), „Zala megye közigazgatási pecsét” (a főispáni helytartóság kiadói hivatalának), és „Zala megye törvényszéki pecsét” (a vármegyei törvényszék kiadói hivatalának). Ami az úgynevezett „feketén nyomó” pecséteket illeti, ezekből összesen 32 darab elkészítését tartotta szükségesnek, valamennyi vármegyei hivatal és tisztviselő számára, mely, illetve aki rendelkezett hagyományos pecsétnyomóval is. E jelentésből derül ki, hogy a fekete festé- kes rányomást tulajdonképpen a „beadványi bélyegekre”, tehát az illetékbélyegek értékmentesítésére használták.143

A vármegyei tisztiszék 1862. márciusi ülése e jelentés nyomán a következő új pecsétnyomók elkészítésével bízta meg a főjegyzőt és a főszámvevőt. A vármegyei törvényszék számára egy, a nagypecséthez mindenben hasonló címeres pecsétnyomót rendeltek, az évszám (1837) kihagyásával. Mivel az illető tisztviselők nyilatkozata szerint nem volt szükséges annyi szolgabírói pecsét, amennyit a jelentés javasolt (mivel az egerszegi, a muraközi és a tapolcai járásban négy-négy, a szántói, a kapornaki és a lövői járásban pedig háromhárom pecsétnyomót használtak), csupán a központi kapornaki és a szántói járás részére rendeltek meg egy-egy, a korábbiakhoz mindenben hasonló új, vésett pecsétnyomót, a járások nevének rövidítésével. Hagyományos, vésett, ám címer nélküli, pusztán feliratos pecsétnyomót készíttettek még a telekkönyvi hivatal, a törvényszék kiadó hivatala és a vármegye közigazgatási kiadó hivatala számára, míg a javasolt fekete nyomatú, „dombor művű” pecséteket egységesen, címer nélkül, pusztán felirattal rendelték elkészíttetni.144

Az utóbbi rendelkezést nem hajthatták végre pontosan, mert például a „MEGYEI TÖRVÉNYSZÉK mint TELEKKÖNYVI HATÓSÁG” körira- tú, tintalenyomatú fémbélyegzőre rákerült a vármegye címere, méghozzá különleges formában: a tárcsapajzs talpa itt csücskös, felül enyhén hullámos, a kék színű pajzs derekát átszelő fehér, balra repülő nyílvesszővel ellátott pólya alatt pedig a „C. Z.” monogram (a „Comitatus Zaladiensis”, Zala vármegye

143 ZML Tisztiszéki ir. 1862:276.

144 ZML Tisztiszéki jkv. 1862. március 3. 276. sz. (28-30. p.)

41